Beszámoló az Őszi Kari TDK Konferenciáról
November 9-én rendezték meg karunkon az őszi TDK konferenciát, ahol hallgatótársaink beszámolhattak kutatásaik eredményeiről, s egyben felkészülhettek az országos megmérettetésre is.
A Tudományos Diákköri tevékenység a tehetséggondozás egyik formája a felsőoktatásban. Tevékenységeik közé tartozik a kezdeti időszakban induló, vagy az alsóbb évfolyamokon kezdődő folyamatos műhelymunka, valamint a tudományos és művészeti pályára való felkészítés. A tevékenység célja, hogy a hallgatók bekapcsolódhassanak a karon folyó kutatómunkába, melynek során elmélyíthetik és kiegészíthetik azt az elméleti tudást, amit a képzésben elsajátítanak.
A kutatómunka eredményeinek bemutatására az Országos Tudományos Diákköri Konferencián kerül sor, mely kétévente kerül megrendezésre. Ezen az eseményen lehetőség nyílik arra is, hogy egy szakmai zsűri előtt véleménycserében, vitában vegyünk részt.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciát rendszerint megelőzi egy házon belül megrendezett, úgynevezett TDK Kari Konferencia, melynek során a kar hallgatói beszámolhatnak kutatómunkájukról egy szakmai zsűrinek. A 10-15 perces beszámolók során a hallgatók ismertetik a kutatásuk relevanciáját, módszereit, célcsoportját, majd felvázolják kutatásuk menetét és eredményeit. A prezentációk után a szakmai zsűri véleményezi a hallottakat, vitázhat a hallgatóval.
Az idei Őszi Kari TDK Konferencián 5 pályázó ismertette a munkáját. A Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Berencsi Andrea, ezt követően pedig karunk dékánja, Dr. habil Papp Gabriella nyitotta meg a konferenciát, valamint köszöntötte a pályázó hallgatókat, a látogatókat, illetve a szakmai zsűrit.
A konferencia során minden pályázó lehetőséget kapott munkájának ismertetésére az országos konferencia menetének megfelelően. A konferenciákon a kutatott témák különböző szekciókba sorolhatóak, ezeknek a szekcióknak megfelelően a pályázóknak 10, vagy 15 perc állt kutatásuk prezentálására.
forrás: Tudományos Diákköri Tanács (Kondor Zsuzsa TDT-titkár)
Az előadók
Az első előadó Győrfi Sarolta volt, akinek témája a Mozart-effektus érvényesülése volt a fejlődési dadogás esetében. A Mozart-effektus egy rendkívül érdekes elmélet, melyet először Alfred A. Tomatis írt le. Eszerint Mozart zenéjének hallgatása pozitív hatással van számos problémára, mint például az alvászavar vagy a depresszió, de segít a tanulásban, logikus gondolkodásban, vagy éppen a beszéd- és kommunikációs zavar leküzdésében.
Sarolta kutatómunkájában arra kereste a választ, hogy létezik-e egyáltalán ez az effektus. Vizsgálatai során azt is szerette volna kideríteni, hogy vajon a különböző zenei stílusok eltérő hatást érnek-e el a dadogó személyeknél, és ha igen, akkor milyen különbözőségeket ismerhetünk fel.
A vizsgálat módszerei, valamint az eredmények is rendkívül érdekesek voltak. Sarolta igyekezett megosztani a hallgatósággal kutatásának főbb pontjait, tapasztalatait, ízelítőt nyújtott azokból a zenei műfajokból, amikkel a kutatás során dolgozott.
A második előadó Gloviczki Sarolta harmadéves hallgató. Sarolta kutatómunkájában a hátrányos helyzetű tanulók életpálya-építési kompetenciájának fejlesztésével foglalkozott. Korábbi tapasztalati során felismerte, hogy a hátrányos helyzet mennyire sokrétű, és mennyire fontos téma ma Magyarországon. Célja egy jövőkép-támogató eszköz készítése volt, mellyel az életpálya alakításához szükséges kompetenciák, képességek és készségek fejlesztése, valamint az ismeretátadás egyaránt megvalósítható. Ez az eszköz egy speciális társasjáték formájában valósult meg, amit Sarolta maga készített, s próbált ki a kutatásban részt vevő gyermekekkel.
Érdekes megismerni a játék megvalósulásának előzményeit, a kidolgozás és a megvalósítás menetét, valamint a kutatással kapcsolatos tapasztalatokat és eredményeket. Sarolta munkájában a hallgatók egy egészen új, kreatív és szakmailag is helytálló kezdeményezést ismerhettek meg.
Ezt követően egy mesterszakos végzős hallgató, Némethy Fruzsina Enikő előadása következett. Fruzsina kutatása egy modern témához köthető, mégpedig az önálló életvezetést segítő applikációkhoz az autizmussal élő személyek esetében. Kutatásában megkísérelte felkutatni, valamint különböző szempontok alapján összehasonlítani azokat az alkalmazásokat, melyek az autizmussal élő személyek autonómiáját támogatják. Az összehasonlítás alapját olyan szempontok alkották, mint például a kezelhetőség, szerkeszthetőség, vagy, hogy egy program fizetős-e, vagy sem.
Azt gondolom, Fruzsina munkája igazán helytálló és fontos kutatás, hiszen napjainkban a technológia hatalmas szerepet tölt be az emberek életében, és ez nincs másképp az autizmussal élő személyek esetében sem. Előadása során fontos tényezőkre és különbségekre világított rá, melyek hasznos információként szolgálhatnak a szakmában.
A konferencia negyedik előadója Simon Mátyás mesterszakos hallgató volt. Munkája során a dráma lehetőségeit kutatta a gyógypedagógia területén. Mátyás már korábban is tartott drámaórákat felnőtt fogyatékossággal élő személyeknek, így a téma igencsak közel áll hozzá. Előadásában bemutatta a drámapedagógia és a gyógypedagógia elveinek hasonlóságait, valamint a drámapedagógiai foglalkozásokon szerzett tapasztalatait és vizsgálatait több szemponton keresztül.
Mátyásnak előadása során sikerült rávilágítania a drámapedagógia pozitív hatására és hasznosságára a fogyatékossággal élő személyek esetében, és egy egészen különleges szemléletmódot és módszert mutatott be a hallgatóság számára.
A konferencia utolsó előadója Lékai István volt, aki Kanadából jelentkezett be a konferencia Teams felületén keresztül. István súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek szüleivel folytatott kutatása során a respite care témájában merült el.
A respite care István fordításában „időszakos gondozást” jelent, mely egy szolgáltatás. Súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek gondozása nagyon sok esetben egy egész napos feladat. A respite care lényege, hogy az elsődleges gondozó feladatait rövid időre más gondozók veszik át, így az elsődleges gondozónak lehetősége nyílik arra, hogy pihenjen, vagy más teendőivel foglalkozhasson. István kutatásában a szülők tapasztalataira és véleményére volt kíváncsi a respite care lehetőségeivel, és a ma Magyarországon elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatosan.
István kutatása remekül rávilágít a hazai ellátás helyzetére, esetleges hiányosságaira, valamint arra, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek szülei milyen tapasztalatokat szereznek hazánkban ebben a témában.
Az előadások és az azokat követő pár perces viták után a zsűri elvonult, hogy megbeszélje a hallottakat. A konferencián részt vevőket a szervezők kávéval, teával és pogácsával vendégelték meg a szünetben.
A körülbelül 20 perces szünetet követően a zsűri egyenként értékelte a pályázók munkáit és előadását. Ahogy Dr. habil Papp Gabriella fogalmazott, a zsűrinek nem volt célja egy sorrendet felállítani a hallgatók között, azonban törekedtek arra, hogy minden pályázó esetében kiemeljenek valamilyen pozitívumot és erősséget az eredményhirdetés során. Ezt követően Dr. Berencsi Andrea lezárta a konferenciát, és megköszönte a vendégeknek a részvételt, valamint a pályázók, a zsűri és a szervezők munkáját.
Forrás: Tudományos Diákköri Tanács (Kondor Zsuzsa TDT-titkár)
Milyen tapasztalatokkal gazdagodhatunk a TDK során?
Amíg a zsűri megvitatta a pályázók munkáját, lehetőségünk nyílt arra, hogy pár szót váltsunk a résztvevőkkel. Szerkesztőségünk Győrfi Saroltával és Gloviczki Saroltával beszélgetett a kutatómunka során megélt tapasztalatokról.
A lányok kiemelték, hogy mindketten nagyon élvezték a kutatással töltött munkát. Persze a közös munka során akadhatnak gondok vagy nehézségek, hiszen mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak nehéz összeegyeztetni a teendőiket. Más szemszögből pedig a kutatómunka rengeteg időt és energiát igényel, vannak mélypontok és vannak sikerek az út során, melyek olykor-olykor kedvét szeghetik a kutatónak, vagy épp motiválják őt a munkájának folytatására.
Miért érdemes mégis belevágni?
A munka során a hallgatók rengeteg tapasztalatot szereztek, egy közösség részei lehettek, új embereket ismerhettek meg nem csak a vizsgálatok, de a műhelymunka során is. A TDK egy hatalmas lehetőség arra, hogy szakmailag fejlődjünk, más mélységekben is megismerkedjünk egy-egy témával kapcsolatosan. Mindenképpen fontos és hasznos tapasztalatokat szerezhetünk, akkor is, ha a kutatásunk esetleg nem úgy alakul, ahogy mi azt elvártuk volna.
Azoknak, akik gondolkodnak a TDK-n való részvételen, de félnek tőle, a nyilatkozó lányok azt tanácsolják: tegyék meg az első lépéseket! Nem feltétele a jelentkezésnek, hogy már mindent tudjunk a választott témákról és a kutatásról. A TDK arra való, hogy végigjárjuk ezt az utat, és egyre több ismerettel, információval gazdagodjunk közben.
A Bárczium szerkesztősége gratulál minden pályázónak, és sok sikert kíván az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való megmérettetésre!
A kari TDK műhelyről az érdeklődők ezen a linken olvashatnak. Csatlakozz a Kari TDK közösség MS Teams csoportjához, hogy ne maradj le a legfrissebb TDK hírekről, képzési és pályázati lehetőségekről!
Felhasznált források:
https://www.facebook.com/events/650133106721829
