Bárczi arcai

Tengerparty GT – elsőéves hallgatók élménybeszámolója a gólyatáborról

Az egyetemi életünk első nagy eseménye nem más, mint a gólyatábor, ahol lehetőségünk van megismerkedni az évfolyamtársainkkal, barátokat szerezni, csapattá kovácsolódni, nem utolsó sorban pedig átvenni az egyetemünk hangulatát, szellemiségét.

Nemrégiben került megrendezésre a 2022-es Bárczi Gólyatábor, melynek keretein belül az elsőéves hallgatók Zánkára utaztak. Az idei Gólyatábor fókuszában nem más állt, mint a nagybetűs Tengerpart: a felejthetetlen bulik, közösségépítő programok és versenyek egy izgalmas nyaralássá varázsolták a forró augusztusi napokat a bárczis gólyák számára. A Bárczium szerkesztősége két elsőéves lánnyal, Lilivel és Dórával beszélgetett a tábori élményeikről.

„Lili vagyok, 19 éves, autista. Elsőre félénknek és introvertáltnak tűnhetek, de ha olyan környezetben és emberek között vagyok, akik mellett biztonságban érzem magam, nagyon beszédes és extrovertált tudok lenni.” – mutatkozik be Lili, akitől azt is megtudjuk, hogy nagyon szereti a természetet, a plüssállatokat, és imád írni. Előfordul, hogy az autizmusa miatt a kommunikáció terén nehézségei akadnak, de rendkívül nyitott és közvetlen személyiség:

„Nyugodtan kérdezhettek az autizmusommal kapcsolatban, nem biztos, hogy mindenre azonnal tudok válaszolni, de nagyon szívesen beszélek a témáról.” – mondja.

Lili, mint hozzá hasonlóan sok más gyógypedagógus hallgató, részben az autizmus spektrum szakirány miatt választotta a Bárczit. Munkája során később autista fiataloknak és gyermekeknek szeretne segíteni, úgy, ahogy vele is tették ezt.

Dóra 18 éves, zenehallgatást, táncot és olvasást kedvelő lány, aki azért jelentkezett a Bárczira, mert régi vágya, hogy gyermekekkel foglalkozzon, ami szintén az egyik nagyon gyakori motiváció a gyógypedagógus pálya választásában.

Azt gondolom, hogy nem Lili és Dóra az egyetlen olyan elsőéves egyetemista, akik féltek a gólyatábortól. Nem is meglepő ez, hiszen egy teljesen új közösségbe csöppenünk, ahol máris feladatok, versenyek várnak ránk, mindenféle inger ér minket, ez pedig sokak számára szorongást okozhat.

„Először nem voltam benne biztos, hogy menni akarok, aggódtam, hogy mit fognak rólam gondolni az emberek, hogy nem fogok tudni aludni az esti koncertek miatt, hogy kinevetnek a gyermeki viselkedésem miatt, hogy kellemetlenül fogom magam érezni, mint a hat év gimi alatt.” – mondja Lili. A gólyatáborok eseményeit, programjait általában előre titokban tartják a szervezők, hogy minél nagyobb meglepetést okozzanak és fokozzák az izgalmakat. Lili a kevés elérhető információ miatt így méginkább izgult a közelgő esemény miatt.

Dóra azt meséli, hogy sok, számára ijesztő pletykát hallott már a gólyatáborokról:

„Több ijesztő történetet hallottam a gólyatáborokról az ismerőreimtől, amik miatt féltem egy kicsit, de hallottam olyanokat is, hogy mennyire jó volt, mennyire élvezték és ezért reménykedtem, hogy a miénk is jó lesz.”

Félelmeik ellenére úgy döntöttek, belevágnak ebbe a nagy kalandba, és megvásárolták a jegyeiket. Egészen az utazásig izgalommal várták, milyen élményekkel fognak gazdagodni a táborban eltöltött 4 nap során.

Lehet, hogy egy kép erről: egy vagy több ember, álló emberek és szabadtéri

Dóra a lila, vagyis a Tengeri Csikók csapatába, Lili pedig a piros, vagyis az Aloha csapatba került. A színes csapatok seniorjaik vezetésével különböző feladatokat teljesítenek a tábor során, s közben pedig lehetőségük van jobban megismerni egymást.

Amikor arról kérdeztük a lányokat, hogy milyen volt a közös munka, egyöntetűen pozitív válaszokat adtak:

„A lila csapatban végig jó volt a hangulat, és általában jól tudtunk csapatban dolgozni. Megismertem itt aranyos embereket.” – mondja Dóra.

„Minden másodpercet imádtam! Mindenki jó fej volt, nem voltak viták vagy versengés, csapatmunkáknál tök jól együtt tudtunk dolgozni, ez a csapatinduló, zászló vagy a csapattánc megtervezésénél és kivitelezésénél jött le talán a legjobban, de minden más eseménynél is látszott, hogy jó csapat voltunk.” – fogalmazott Lili, aki úgy érezte, hogy az esti bulikon is nagyon jól kijöttek egymással a csapat tagjai.

Egy sikeres gólyatábor lebonyolításában nem csak maguk a gólyák, de a seniorok is fontos szerepet játszanak, hiszen ők rendezik a programokat, fogják össze a társaságot. Az ő segítőkészségükön, motiváltságukon sok minden múlhat, azonban a lányok szerint ezzel nem volt gond az idei Bárczi GT során.

Lili szerint a seniorok kivételesen remek munkát végeztek: „Az első pillanattól kezdve nagyon aranyosak voltak, mindig jó kedvem lett, amikor ott voltak, lelkesítettek minket, nagyon jól bírták a rengeteg kiabálást, felpörgették a táncolásokat, és nagyon odafigyeltek arra, hogy ne érezzük rosszul, vagy egyedül magunkat. Válaszoltak a rengeteg kérdésre, amivel bombáztam őket, igyekeztek mindenben segíteni. A többi csapat seniorjait nem ismertem meg annyira jól, de ők is mind nagyon barátságosnak, segítőkésznek és vidámnak tűntek! A piros senioroknak, Zsófinak és Rékának pedig külön köszönöm, hogy felejthetetlenné tették a GT-t!”

Dóri hasonló módon vélekedett a felsőéves hallgatók munkájáról.

„Én általában nehezen kérek segítséget másoktól, de úgy érzem, hozzájuk szívesen fordulnék, ha szükségem lenne rá. Mindig biztattak bennünket a gólyatáborban, és meséltek nekünk a személyes tapasztalataikról is.” – hangsúlyozta.

A lányok sok-sok programban vettek részt az egész gólyatábor során. A különböző csapatépítő programok mellett, mint például a pub quiz vagy a táncok megtanulása, megismerhették a különböző szakirányokat, a különböző, BEAC-on megtalálható és kipróbálható sportágakat, fontos információkat tudhattak meg az Erasmusról. Mindemellett volt alkalmuk arra is, hogy fogyatékossággal élő személyekkel is találkozzanak és megismerkedjenek. „Ezelőtt én még nem voltam ilyen helyzetben, ezért is tetszett nagyon, és érdekes volt hallgatni/beszélgetni olyan embereket/emberekkel, akikkel majd foglalkozni fogok egy nap.” – mondja Dóri.

A gólyatábor lényege a közösség összekovácsolása, az évfolyamtársak megismerése. A lányok szerint ez a cél abszolút megvalósult a Tengerparty GT során. Dóra így fogalmazott:

„Szerintem nagy szerepe van közösségépítés szempontjából, mivel például én azóta is nagyrészt azokkal az emberekkel beszélek, akikkel ott kerültünk közelebb egymáshoz, és szerintem sokan mások is így vannak ezzel. Javítana a gólyatábori közösségépítésen, ha több program lenne kevert színekkel, mivel velük az esti bulikon és egy csapatépítő játékon kívül nem volt alkalmunk megismerkedni.”

Lili nagyon örült annak, hogy egy olyan közösségre talált, ahol önmaga lehetett.

„A csoporttársaimmal már az első napon nagyon összebarátkoztam, ami nekem rengeteget jelent, mert az autizmus miatt nagyon nehéz tud lenni a szocializáció és a barátkozás. Az, hogy volt majdnem 30 ember, akik elfogadtak olyannak, amilyen vagyok, akik mellett önmagam lehettem olyan módon, ahogy korábban a gimiben sose, akikkel jót lehetett beszélgetni, nevetni és együtt lenni, az számomra elmondhatatlanul sokat jelentett, növelte az önbizalmamat és megnyugtatott, hogy sok minden miatt teljesen feleslegesen aggódtam. És autista vagy sem, egy ilyenfajta visszajelzés mindenkinek sokat számíthat, olyanoknak pedig, mint én, egyenesen elengedhetetlen, hogy megnyugodjak egy kicsit, hogy jó döntés volt eljönni az egyetemre.”

Mindketten úgy gondolják, hogy az együtt töltött 4 nap során volt lehetőségük megismerkedni a Bárczi hangulatával, szellemiségével. Ebben segítségükre voltak a seniorok, akik értékes információval látták el a gólyákat. Lili bizonytalanságai, aggodalmai például szertefoszlottak a gólyatábornak köszönhetően.

„A GT után úgy érzem, hogy jól döntöttem, és egyre inkább érzem, hogy nem lesz baj, túl fogom élni, nem leszek egyedül, lesz segítség, az emberek jó fejek és nagyon segítőkészek, van kihez fordulnom, ha problémám van.”

Utoljára azt kérdeztük a lányoktól, hogy saját élményeik, tapasztalataik alapján ajánlanák-e a jövő gólyáinak, hogy részt vegyenek a Bárczi gólyatáborában. Dóra és Lili a következőket válaszolták:

„Igen, azért, mert ez egy meghatározó első élmény. Megismerheted az               évfolyamtársaidat vagy egy részüket, a seniorokat, részt vehetsz               csapatépítő programokon, kipróbálhatsz jópofa sportokat egy délután alatt, találkozhatsz fogyatékossággal élő emberekkel.” – fogalmazott Dóri, aki szerint nem éri meg kihagyni a gólyatábort, hiszen ez egy hatalmas buli.

Lili pedig úgy gondolja, hogy:

„A gólyatábor felejthetetlen élmény, megismerkedhetsz a leendő évfolyamtársaiddal, egyfajta biztonságérzetet és bizonyosságot ad, ami szerintem elengedhetetlen a jó iskolakezdéshez. Különösen ajánlom azoknak, akik nagyon bizonytalanok vagy esetleg félelmeik/kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan fognak beilleszkedni, hogy jól fogják-e érezni majd magukat, hogy lesz-e bárki, aki majd segít nekik, aki figyel rájuk.”

Forrás:

BEAC Facebook oldal

Bárczi GT 2022 Facebook esemény