Bárczi arcai, Szakmai, Útmutató

Szakirányválasztás – III. Bemutatkozik a hallássérültek pedagógiája és a pszichopedagógia szakirány

Elérkezett az utolsó részéhez a szakirányválasztásról szóló cikksorozatunk, ahol most a hallássérültek pedagógiája és a pszichopedagógia szakirányokat ismerhetitek meg. Az elkészített interjúk elolvasása könnyen segíthet választ adni a szakirányokkal kapcsolatos kérdéseitekre, így az általatok is érdekelt témákat vetettük fel a szakirányon tanuló, valamint tanító személyeknek.

A hallássérültek pedagógiája szakirányt Tóth Tímea személyes tapasztalataiból ismerhetitek meg, a pszichopedagógia szakirányon szerzett élményeit Bártfai Bernadett osztja meg veletek.

A Bárczi hallgatói szócsövén keresztül most bepillantást nyerhettek a két szakiránnyal kapcsolatos érdekességekbe, élményekbe és különleges pillanatokba.

Tóth Tímea

1. Mi vezetett a hallássérültek pedagógiája/pszichopedagógia szakirány választásához?

Tímea (hallássérültek pedagógiája): Számomra a hallás szakirány nagyon célirányos volt. Gyógypedagógus segítő munkatársnak tanultam egyetem előtt, az OkJ képzés során. Ott voltam hosszú gyakorlaton a Cinkota úti Hallássérültek Tanintézetében. Nagyon jól éreztem magam ott, úgy éreztem, ez az, amit szeretnék csinálni. Így egyértelmű volt, hogy irány tovább a Bárczira, és a hallás szakirányra.

Bernadett (pszichopedagógia): Kezdetben nem tudtam, hogy konkrétan milyen ismereteket és kompetenciákat foglal magába ez a szakirány, ezért sokat kérdezősködtem másoktól, hogy mit is csinál, hol dolgozik egy pszichopedagógus? A pszichopedagógia viselkedés/magatartás-, és/vagy tanulási zavarokkal, illetve a magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küzdő, valamint hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel dolgozik. Ezen kívül foglalkozik még krónikus beteg és pszichiátriai beteg, érzelmi- és személyiségfejlődési zavarokkal küzdő gyermekekkel, javítóintézeti nevelésben részesülő gyermekekkel, utógondozásban ellátott, illetve büntetés-végrehajtási intézményekben élő gyermekekkel is. Ehhez tökéletesen párosul a másik szakirányom, a tanulásban akadályozottak pedagógiája, hiszen ebben is tanulási problémákkal foglalkozunk.

Bártfai Bernadett

2. Milyen célod van a jövőben? A diploma után milyen kilátások várhatnak ezen a pályán?

Tímea (hallássérültek pedagógiája): Célom az, hogy lehetőség szerint mind a két szakirányomon tudjak dolgozni, mert mindkettőt szeretem. Illetve a gyógypedagógiai Tanár MA szakot is szeretném elvégezni. Szerintem egész jók a kilátásaim, sok helyen keresnek fiatal gyógypedagógusokat. Nem aggódom, hogy ne lenne munkahelyem.

Bernadett (pszichopedagógia): Mivel a gyermekek képességeinek vizsgálata nagyon érdekel, így pszichopedagógusként szívesen elhelyezkednék egy pedagógiai szakszolgálatnál, de elsősorban a másik szakirányom területén szeretnék munkát találni a diploma megszerzése után. Tévhit, hogy a pszichopedagógiával alig lehet valamilyen színtéren elhelyezkedni, mivel a pszichopedagógust alkalmazzák a korai fejlesztésben, gyermekegészségügyben, köznevelési intézményben (óvoda, iskola), gyermekjóléti-és gyermekvédelmi szférában, szociális- és civil szférában, és büntetés-végrehajtási intézményben is.

3. Mennyire gondolod gyakorlatiasnak a képzést?

Tímea (hallássérültek pedagógiája): Próbálkoznak gyakorlatiassá tenni a képzést. Nyilván nehéz, mert azzal kellett szembesülnünk, hogy nem nagyon engednek sok hallgatót be az intézményekbe. De egy-egy kurzus alkalmával ezt külön megvalósítani is igyekeztek, a rendes gyakorlaton kívül. Nekünk a pandémia rendkívül megnehezítette a feladatunkat. Szerintem egy kicsit több is lehetne a gyakorlat, az elején mindenki retteg a hallás tanításától.

Bernadett (pszichopedagógia): Az oktatók nyitnak a gyakorlatiasság felé. Számos kurzusunkat igyekeztek gyakorlati, mindennapi helyzetbe helyezni. Írtunk fejlesztési javaslatokat, mozgásfejlesztést, egy problémafeltáró modellt kipróbáltunk kitalált szituációkkal. Ezen kívül közös projekteket csináltunk, melyekben valódi produktumokat kellett elkészíteni (honlap, társasjáték, mesekönyv stb.), melyeket a szakmánkban hasznosíthatunk. Az egyik kurzusunk teljesítéséhez egy gyermekvédelmi esetet is ki kellett találnunk a folyamat lépéseinek megmagyarázásával.

4. Mit tudnál tanácsolni a szakirányra jelentkezőknek?

Tímea (hallássérültek pedagógiája): Amit biztosan tanácsolnék, hogy legyenek magabiztosak, színesek és élettel telik. Szerintem ezek nélkül nehéz lesz tanítani. Másrészt pedig, hogy ne riadjanak meg a nehézségektől. Nem könnyű szakirány, de már elég sokan elvégezték.

Bernadett (pszichopedagógia): Aki tudja magáról, hogy inkább nem érzékszervi fogyatékossági csoporttal (hallássérültek, látássérültek, mozgásszervi- (szomatopedagógia), beszédszervi- (logopédia) fogyatékosság) szeretne foglalkozni, hanem tanulási, magatartási, beilleszkedési, érzelmi -és viselkedésproblémákkal, akkor bátran válassza a pszichopedagógiát, hiszen számos színtéren el fog tudni helyezkedni. A jelentkezőknek azt is tudniuk kell, hogy ez a szakirány inkább lelkileg lehet megterhelő, mivel nagy részben viselkedésproblémával küzdő gyermekekkel, pszichiátriai betegségekkel, gyermekvédelmi ügyekkel foglalkozik, melyek gyakran megterhelőek lehetnek a szakember számára is.

5. Mely tárgyak tartoznak a kedvenceid közé?

Tímea (hallássérültek pedagógiája): Szerintem a hallás szakirányon a gyakorlat volt a kedvencem. Én imádtam ott tanítani, és persze most is szeretem.

Bernadett (pszichopedagógia): Először is szerettem a Bevezetés a pszichopedagógiába c. kurzust, mivel ebben ismerhettük meg mélységeiben, hogy milyen színtereken és mely célcsoportokkal foglalkozik a pszichopedagógus. Továbbá kedvenceim közé tartozik még az Érzelmi, szociális fejlődés és zavarai, A fejlesztőmunka alapelvei és módszerei a pszichopedagógiában, Nevelés és tanácsadás a gyermekvédelmi szakellátásban, Szenzoros integrációs terápia a pszichopedagógiai megsegítésben című kurzus. Megkedveltem A pszichopedagógus kompetenciája, feladatai és rendszerben betöltött szerepe c. kurzust is, mivel ebben alaposan megismertük a pszichoszociális fogyatékosság fogalmát, a mentális sérülékenységet, a kórházpedagógiát, a krónikus- és szenvedélybetegségeket, és a különféle jogszabályokat és egyezményeket.

6. Mit szeretsz a legjobban ebben a szakirányban?

Tímea (hallássérültek pedagógiája): Erre a kérdésre az előző kérdéssel összefontan tudok válaszolni, az pedig a tanítás. Annyira más és különleges élmény itt (is) tanítani. Persze nem arról van szó, hogy tanulni nem szerettem, vagy épp nem kellett, mert de, nagyon is kellett, hiszen mindennek az alapja a tanulás, csak én egy nagyon gyakorlatias embernek látom már most magamat, és ott tudtam igazán kiteljesedni.

Bernadett (pszichopedagógia): Szeretem, hogy sok lehetőség és irány van ebben a szakirányban, sok színtéren és sokféle célcsoporttal lehet foglalkozni. Ha az ember úgy érzi, hogy már nem szeretne egy adott célcsoporttal foglalkozni, vagy színteret szeretne váltani, számos lehetőség áll előtte, nincs lekorlátozva, hogy 45 éven keresztül például csak általános iskolában, alsó osztályos gyerekeket taníthat. Sokféle irányban fejlesztheted magad az alapdiploma után: többek között a mozgásvizsgáló eljárások és mozgásterápiák irányába, amely terület engem is nagyon érdekel, de csak továbbképzéssel lehet róla papírt szerezni. Illetve a mesterképzésen a gyógypedagógiai terápia specializáció nagyon hasznos lesz a pedagógiai szakszolgálati tevékenységhez, ha valaki ott szeretne majd elhelyezkedni.

A hallgatói válaszok megismerése most kibővül Dukic Monika, a hallássérültek pedagógiája szakirány oktatói nézőpontjával. A kérdéseimre olyan válaszokat kaptam, melyek hatalmas segítségre lehetnek a szakirány iránt érdeklődők számára.

1. Mely készségekkel kell rendelkezniük a hallgatóknak, akik a hallássérültek pedagógiája szakirányt szeretnék választani?

A hallássérült személyek pedagógiája szakos gyógypedagógusnak élete végéig fejleszthető készségekkel, képességekkel kell rendelkeznie. Előnyt jelent, ha valaki úgy érkezik hozzánk, hogy van egyfajta határozott kiállása, jó kommunikációs képessége, de talán, ami a legfontosabb, az a kreativitás és a rugalmasság. A szakirányunkra való bekerülés feltétele a sikeres képességfelmérő. Mindig hangsúlyozzuk, hogy a képességfelmérő célja nem az „alkalmasság” vagy „alkalmatlanság” megállapítása, hanem sokkal inkább egy iránymutatást szeretnénk a hallgatóknak adni. Vannak olyan adottsággal rendelkező emberek, akik szeretnek szerepelni, határozottak, élénkek vagy éppen jól tudnak a hangjukkal, mimikájukkal, gesztusaikkal játszani – nekik általában könnyebben szokott menni a hallássérült populációval való közös munka, de természetesen ezek nagyrészt olyan készségek, amik fejleszthetők.

2. Mit tanácsolna a leendő hallgatóknak a szakirányon való kiváló teljesítmény eléréséhez?

A kiváló teljesítmény mindenkinél másban nyilvánul meg. Szerintem az a legfontosabb, hogy a hallgatók átfogó ismeretekkel rendelkezzenek a hallássérült személyek populációját tekintve, s ezáltal képesek legyenek komplex gyógypedagógiai tevékenységet végezni. Tudják alakítani saját szakmai és társadalmi szerepvállalásukat, mindig legyenek nyitottak, és ne legyenek restek kérdéseket feltenni. Keressék a fejlődés lehetőségét, és sajátítsák el azokat a módszertani és szakmai alapokat, melyekre a későbbi munkájuk során tovább építkezhetnek.

3. Ha elvégezzük a képzést, akkor milyen kilátások várhatnak ránk a jövőt tekintve? Hol lehet vele elhelyezkedni a leginkább?

Gyógypedagógusokból – így hallássérült személyek pedagógiája szakon végzett szakemberekből is – hiány van a munkaerőpiacon, tehát a szakiránnyal való elhelyezkedés abszolút nem okoz gondot. 8 speciális, a hallássérült gyermekek/tanulók számára létrehozott intézmény van Magyarországon, ebből kettő Budapesten. Az utazótanári hálózatban lehetőségük adódik integráltan tanuló hallássérült gyermekek ellátására az óvodától a középiskolás korosztályig, míg a speciális intézményekben szintén el tudnak helyezkedni óvodai csoportok vagy iskolai osztályok gyógypedagógusaiként. A Pedagógiai Szakszolgálatoknál a legkisebbekkel a korai fejlesztés területén dolgozhatnak. Természetesen nem csak a köznevelés területén van lehetőség a munkavállalásra. Akit az egészségügyi szféra jobban vonz, annak lehetősége van az ország számos audiológiáján elhelyezkedni, hiszen a megfelelő hallókészülék-illesztést nagyban tudja segíteni egy gyógypedagógus jelenléte a vizsgálatok során. A privát szférában halláscentrumok is foglalkoztatnak gyógypedagógusokat. Ezen felül különböző szakmai-, érdekvédelmi szervezetek is lehetnek a frissen végzett hallgatóink kiszemeltjei, hiszen a fogyatékos emberek társadalmi mozgalmaiba való bekapcsolódása valós igény a mai magyar társadalom számára.

4. Mennyire bontakozik ki a gyakorlatiasság a szakirány tanulmányaiban? Hol lehet a gyakorlatokat elvégezni a hallgatók számára?

A mi szakirányunk különlegessége, hogy a karon dolgozó oktatók is részt vesznek a gyakorlati képzésben, egészen a terepgyakorlatig. A három szemeszteren keresztül tartó szakpedagógiai gyakorlat során két-három oktató segíti a hallgatók heti felkészülését, foglalkozását, tanítását speciális intézményeinkben, melytől egy szorosabb kapcsolat tud kialakulni a hallgatók és az oktatók között. Nagyon sokrétű a gyakorlatunk, hiszünk a komplex szemlélet erejében, ezért szeretnénk minél teljesebb betekintést engedni a hallássérült gyermekek/fiatalok/felnőttek világába hallgatóink számára. Tulajdonképpen megpróbálunk minden színtéren gyakorlatot biztosítani, a korai fejlesztéstől kezdve a speciális- és integrált nevelés-oktatáson át az audiológiai és rehabilitációs gyakorlatokig. Ezt azért is tartjuk fontosnak, hogy az egyetemről kikerülve a fiatal kollégák tudatosabban választhassanak, és a nekik megfelelő területen kezdhessék meg szakmai munkásságukat.

5. Miért ajánlaná ezt a szakirányt a leendő jelentkezők számára?

Azt gondolom, hogy a mi szakirányunkban nagyon sok lehetőség rejlik. Itt mindenki megtalálhatja azt, amit keres. A gyermekek tekintetében elsősorban a hangzó nyelv fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk, de akit a jelnyelven való kommunikáció fog meg inkább, annak is tudunk olyan lehetőségeket biztosítani, amik ezen területek fejlődésében segítik a hallgatókat. Személy szerint én mindig is „vonzódtam” a hallássérült populáció sajátosságai iránt, nagyon látványos változásokat tudunk elérni a gyermekeknél megfelelő ellátással, és a pozitív visszacsatolás, a családokkal való munka nem csak kihívást, de nagyon sok örömteli pillanatot is rejt. A szakcsoportunk oktatói mindig támogatják a hallgatók nemzetközi tanulmányait az Erasmus programon keresztül, fontosnak tartjuk, hogy megismerkedjenek más országokban, kultúrákban a fogyatékos emberek életkörülményeivel, társadalmi befogadottságukkal és esélyegyenlőségük biztosítását célul kitűző stratégiákkal. Ezen felül rendszeresen vannak olyan szakmai programjaink, amikbe nem csak nézőként csatlakozhatnak be hallgatóink, de szívesen vonjuk be őket a szervezői- és esetenként a rendezvénnyel kapcsolatos szakmai feladatokba is. Ezekről hallgatóink a Facebook oldalunkon keresztül is értesülhetnek.

6. Végül mit szeret a hallássérültek pedagógiája tanításában a legjobban?

Személy szerint én nagyon szeretem a családias hangulatot a mi szakirányunkon. Mivel én vagyok az egyik oktató, aki kíséri a hallgatók gyakorlatát, ezért hetente legalább kétszer, de van, hogy háromszor is találkozom velük (ha éppen nincs Covid, és megvalósulhat a jelenléti oktatás), így lehetőségünk adódik beszélgetni és eszmét cserélni, nem csak szakmai dolgokról. Szerintem én is évről-évre tanulok a hallgatóktól, a kreativitásuk, odaadásuk engem is tud inspirálni, és gyakran nagyon jó kooperációknak lehetek részese. Nagyon szeretek a kollégáimmal együtt dolgozni, a szakcsoport oktatóival jól kiegészítjük egymást, és megvan köztünk az az összhang, ami a jó munkahelyi légkör megteremtéséhez szükséges. Ha az oktató boldog, akkor a hallgató… 😊

Ezzel az interjúval ér véget a szakirányválasztásról szóló cikksorozatunk, melyben bemutattunk minden szakirányt, mely a Bárczi keretei között megtalálható. A szakirányválasztás a hallgatók számára olyan alapokat tesz le, mely az egész életükre, munkájukra befolyással lehet. Itt döntik el, hogy mivel szeretnének foglalkozni a gyógypedagógia területén. Reméljük, hogy a szakirányválasztós cikksorozatunk hasznos információkkal szolgált, és sikerült megismerned a szakirányok rejtelmeit.

A képek a tanulók tulajdonában állnak. A főkép elérhető itt.