A lebomló műanyag lebomlik vagy elbomlik?
Jóhiszemű környezetvédőként ha tehetem, bevásárlásaim során a saját vászonszütyőimbe rakom a zöldséget, gyümölcsöt, egyszer használatos nejlonzacskók helyett. De ha minden kötél szakad, és nem tudom kikerülni, hogy műanyag zacskót vigyek haza, akkor nyugodt szívvel szakíthatom le a lebomló műanyag jelzéssel ellátott szatyrot? Ugyanis egyre több szupermarketben találkozhatunk ezzel az alternatívával, de vajon ez a lebomló műanyag tényleg le is bomlik?
Pár adat
Egy átlagos európai ember közel 500 műanyag szatyrot visz haza a háztartásába, amik kis idő múlva a kukában landolnak. Egy ilyen zacskó a boltban történő leszakítástól számítva átlagosan körülbelül 25 percig van használatban, utána legtöbbször a szemetes lesz az „új otthona”. Ehhez a kis számhoz képest műanyagtól függően 100-500 évre van szükség, míg az „lebomlik”. Ahogy ezek elkezdenek lebomlani, a különböző környezeti jelenségek hatására valójában nem tűnnek el teljesen.
Csak fokozatosan, egyre kisebb darabokra esnek szét. Végül mikroműanyagokká válnak, így beszivárognak a vizekbe, a földbe, és ezáltal bekerülnek az élőlények szervezetébe is. Ugyanis a tengerben és a folyóban élő állatok megeszik azokat, amelyek aztán a táplálékláncon keresztül belekerülnek a madarakba, az emlősökbe. Sőt, az emberbe is, ha ő éppen egy ilyen állatot fogyaszt el. Európában körülbelül 3.4 millió tonna műanyagzacskót gyártanak le. Ez a súlymennyiség körülbelül kétmillió autó súlyával egyezik meg. Így vált a környezetszennyezés fő szimbólumává az a műanyag, ami annak idején az emberiség egyik legnagyobb találmányának számított.
De mi a helyzet a lebomló műanyagokkal?
Jelenleg három olyan műanyag kategória van, amellyel kapcsolatban azt hirdetik a gyártók, hogy lebomlik. Ezek a lebomló műanyag, biológiailag lebomló műanyag és a komposztálható műanyag.
Lebomló műanyag
A lebomló műanyag nem más, mint egy teljesen hétköznapi polietilén vagy polipropilén zacskó. Ennek a lebomlása alatt nem azt értik, hogy csak úgy megszűnik létezni, hanem hosszú évek alatt apró darabokra esik szét. Ez a korábban említett mikroműanyag. Tehát eltűnni nem fog, csak olyan kicsi darabokra bomlik el, hogy szabad szemmel már nem látható, de a körforgásban benne marad. Így ez a fajta műanyag nagy károkat tud okozni, ha a természetbe kerül, viszont az a pozitívuma, hogy ha ugyan nem is 100%-osan, de újrafeldolgozható.
Biológiailag lebomló műanyag
PLA, azaz a biológiailag lebomló műanyag (polylactic acid, vagyis politejsav). Ezek a zacskók kukorica- vagy burgonyakeményítőből készülnek, és ez így környezetbarátnak is hangzik, hiszen tudjuk, a növények lebomlanak. Viszont ahhoz, hogy ezekből az anyagokból műanyag készülhessen, különböző vegyipari műveleteknek vetik alá azokat. Végeredményül a kapott terméknek már nem lesz sok köze a kiindulási természetes anyaghoz. Ez a fajta műanyag a lebomló műanyaggal szemben le is bomlik, de ehhez speciális körülmények szükségesek. Ez a környezet lehet UV-fényben gazdag, 50-60 °C-os átlag hőmérséklettel bíró közeg, vagy a lebontást még mikroorganizmusok, gombák és algák is el tudják végezni. Így, ha a fentebb említett körülmények nem adottak, akkor ez a műanyag sem bomlik le, hanem szintén mikroműanyagként végzi. Hivatalosan tényleg csak ipari körülmények között komposztálódik a PLA, de ha van a kertünkben egy házi komposztáló, amire állandóan tűz a nap, ott a fentebb említett hőmérsékleti paraméterek fennállnak. Tehát egy kis utánajárással, méricskéléssel meg lehet teremteni a megfelelő körülményeket otthonunkban is.
Komposztálható műanyag
Ez a típusú műanyag a biológiailag lebomló műanyagok egyik fajtája. Ennél is hasonló a helyzet, mint a korábban említett műanyagnál – ez sem bomlik le, ha csak úgy eldobjuk a természetben, vagy netán a házi komposztálónkba helyezzük. Így a komposztálható műanyag lebomlása is csak megfelelő ipari körülmények között zajlik le, ehhez speciális ipari komposztálóra van szükség. Amennyiben ez adott, akkor ez a műanyag fajta környezetbarátnak mondható, hiszen lebomlik. Sajnos hazánkban nem található ilyen speciális hulladékudvar, de máshol már találkozhat ilyennel az ember (pl. Németországban).
Az ígért lebomlás tehát nem is annyira egyszerű, mint azt gondolnánk e szó hallatán. A megfelelő körülmények hiányában talán az a legjobb döntés, ha ezeket a lebomló műanyagokat és általában véve a műanyagokat inkább kerüljük – amennyire ez lehetséges -, és inkább többször használatos eszközökre váltunk. Elő azokkal a vászonszütyőkkel!
Képek forrása:
http://www.dunahoszig.hu/pla-a-komposztalodo-muanyag-ez-jovonk-dimenzioja-a-termeszet-zaloga/