Kultúra

Halloween – Ismered a történetét?

Ha meghallod, hogy halloween, neked is elsősorban a meghökkentő jelmezek, a kifaragott tökből készült lámpások és a cukorkagyűjtés jutnak eszedbe? E kísérteties estén, október 31-én beöltözött gyerekek gyűjtik a cukorkát és a csokoládét a szomszédoktól, ismerősöktől. A hagyomány főleg az angolszász országokban népszerű, de hazánkban is egyre inkább elterjed. Az amerikai filmekből megismert halloweeni szokásokat igyekszünk átvenni, de mennyit tudunk valójában a halloween pontos történetéről?

Az ünnep eredete

A halloween ősi kelta hagyományokból alakult ki. A 19. század közepén indult el az ünnep Észak-Amerikában, amikor a bevándorló ír földművesek tovább őrizték kelta szokásaikat. Először a kelták az újévet a Samhain fesztiválon ünnepelték november 1-jén. Pogány hagyományaikhoz híven többistenhívők voltak, ám Samhain (a napisten) kimagaslott hitük rendszeréből. Samhain jelképezte a hívők számára a termékenységet, a bőséget és a munka szeretetét. A kelta naptárban az év utolsó napja október 31. Ezáltal az új évet ünneplők lezárják a napos időszakot, megünneplik a termény betakarítását és a hideg, téli napok kezdetét. Az újév szimbolizálta Samhain téli fogságba kerülését.

A kelták mítosza, hogy október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és beköltözhetnek az élők lelkébe. A szellemek elűzése érdekében félelmükben beöltöztek különféle rémisztő maszkokba, jelmezekbe, hogy álcázzák magukat, ezáltal elmeneküljenek az ismeretlenek. A kelta hit szerint az óév istene engedélyt adott a holt lelkeknek, hogy meglátogassák a családjukat, a szeretteiket az év utolsó napján. Az emberek féltek a démonoktól, ezért az ijesztő maskarák mellett máglyát raktak, majd áldozatokat ajánlottak fel isteneiknek, hogy megmentsék őket a gonosztól. Hajnalig táncoltak a tábortűz körül, amíg reggel a vallási vezető egy-egy maroknyi parazsat ajándékozott a családoknak, hogy otthonukba is beköltözhessen a fény. Ezzel búcsúztatták el a napot.

A keresztény hagyomány

A pogány szokások megreformálásának érdekében a IX. században IV. Gergely pápa kinevezte a november 1-jét mindenszentek ünnepének. Innen ered a halloween név eredete: mindenszentek, vagyis az All Saints Day elnevezést kapta, míg az előtte való este az All Hallows Eve címet birtokolhatja. Az egyház november 1-jén ünnepelte a szenteket, a pogány szokások megtartásával pedig október 31-én halottak napja van. Ez a két elnevezés a magyar köznyelvben felcserélődött. November 1-jét egyre többen halottak napjának nevezik, míg ez a halloween kifejezésére szolgáló másik név, és november első napja hivatalosan mindenszentek napja. Régebben Magyarországon azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak hetének nevezték. A halottak tiszteletére szolgáló héten a hozzátartozók és a család, a barátok és az ismerősök ellátták a holt szellemeket szolgálattal, tisztelettel, ezzel megakadályozták a visszatérésüket.

Legenda a töklámpásról

Az ír legenda szerint egy kovács, bizonyos Jack O’Lantern meghívást kapott az ördögtől a pokolba. Jack visszautasította, és ravasz módon kieszelte, hogy az ördög másszon fel a fára egy almáért. Ám a fára egy keresztet rajzolt, amitől az ördög nagyon félt. A kovács addig-addig egyezkedett az ördöggel, amíg megígérte neki, hogy ha lejuttatja, akkor soha nem fog a pokolba kerülni. Jack leengedte a pokol őrzőjét a fáról, aki egyből elillant. Jack O’Lantern halála után nem került sem a pokolba, sem a mennybe, lelke a kettő között veszett. Magányában arra kérte az ördögöt, hogy nyugtalan lelkébe egy kis fényt engedjen be, szánalmában az ördög egy örökké izzó fadarabot adott neki. Jack ezt a fadarabot egy kifaragott marharépa belsejébe tette, ahol lelke a fény mellett azóta is keresi a megnyugvást.

A faragott tök manapság díszként szolgál a lakásokban. Számos tökfaragó versenyt hirdetnek, amelyek gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt elérhetőek. Rendkívül népszerű lett a narancssárga lámpás, hiszen manapság szinte minden ház lépcsőjénél, verandájánál látható október 31. körül. A dísz nemcsak a szépsége miatt olyan közkedvelt, de ma is úgy tartják, hogy ez a fény elűzi az ördögöt és a szellemeket.

Különféle halloweeni szokások

Amerikában a halloweent főként gyerekek ünneplik. Beöltöznek különböző, ijesztően ötletes és kreatív jelmezekbe, amelyekben végigjárják a közelükben található utcákat, hogy cukorkát és csokoládét gyűjtsenek. Jelmondatuk: „Csokit, vagy csalunk!”, „Csokit vagy csínyt!”, és még sok más, angol kifejezésből eredő mondattal várják az ajtó előtt az édességet. Ilyenkor több halloweeni bulit rendeznek, ahol szintén beöltözve ünnepelnek a fiatalok.

Európában a halloween ünneplése nem volt mindig népszerű. Csupán egy angolszász ünnep volt, egészen az utóbbi évekig. A hagyománynak már nem a vallásos keretei a hangsúlyosak, a szentek tisztelete egyre inkább homályba vész, az emberek már csak köznapi jelleggel ünneplik.

Magyarországon a halloween a 2000-es évek elején kezdett egyre kedveltebb lenni. Itthon is főleg a gyerekek és a fiatalok körében népszerű. A jelmezes partik és a tökfaragás közismert, a vallásos gyökerek veszítettek jelentőségükből. Az iskolákban tábortüzet gyújtanak, lámpásokkal járják körbe az utcákat, táncolnak, esznek-isznak, és jól szórakoznak.

A halloween történetét megismerve mostantól, ha partizol, beöltözöl, vagy tököt faragsz, jusson eszedbe a valódi történet és a kelta szokások.

Szellemes ünneplést, tökös partit és ijesztően jó szórakozást kívánok a halloweeni ünnepléshez!

Írta: Gönczi Dorina

Kép forrása: the-peak.ca

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük