Kultúra, Szabadidő, Útmutató

Mi mindent tudnak a Nők? – 3. rész: diplomás nők, akik történelmet írtak

Napjainkban teljesen természetes, ha egy nő egyetemre vagy főiskolára jár – sőt, egyes képzéseken a nők vannak többségben. Azonban az egyetemi képzésekre való jelentkezés nem volt mindig megengedett a nők számára, sem magyar földön, sem más országokban. Hazánkban egészen 1895-ig nem volt megengedett egy hölgy számára, hogy egyetemi órákat látogasson. Furcsa belegondolni, hogy körülbelül 130 évvel ezelőtt még csupán férfiak koptatták a padokat a felsőoktatási intézményekben, s csak ennyire későn vált lehetővé a női hallgatók befogadása is.

Voltak azonban nők, akik bátorságuknak, tenni akarásuknak és elszántságuknak köszönhetően már ezekben az időkben is belekóstoltak az egyetemi képzésekbe, s a maguk szakterületének kiváló művelői lettek.

Mai cikkünkben azokról a hölgyekről beszélgetünk, akik korukat jócskán meghaladva, szembefordulva a társadalom által elfogadott és elvárt életúttól, úgy döntöttek: diplomát szereznek.

Az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma egy leányintézetben szerezte meg azokat az alapvető ismereteket, amelyekről akkoriban úgy gondolták: éppen elegendő egy hölgy számára. Korának társadalma nemhogy az egyetemet, de még a középiskola elvégzését is feleslegesnek gondolta egy nő számára, így a továbbtanulás, képzések elvégzése szinte lehetetlen álomnak bizonyult.

Így hát Hugonnai Vilma nem tehetett mást, mint hogy a neki rendelt szerepet betöltse: feleségül ment egy földbirtokoshoz, s gyermekeket szült.

1890 körül

Azonban a tudás iránti vágy – főleg a természettudományok megismerését tekintve – sosem csillapodott el egészen benne, így amikor 1869-ben megtudta, hogy Zürichben már nők is jelentkezhetnek egyetemi képzésekre, férje engedelmével elutazott, hogy valóra váltsa álmait. 1879-ben, miután sikeresen elvégezte tanulmányait, orvossá avatták: így lett Hugonnai Vilma az első magyar nő, aki diplomát szerzett.

Bár hazánkban mintegy 18 évig kellett küzdenie azért, hogy elismerjék az oklevelét, csaknem egész életét a munkájának és a betegek ápolásának szentelte, legfontosabbnak a nők, s a nők közül is a szegény, hátrányos sorsú személyek helyzetét tartotta – éppen ezért őket látta el legtöbbször. Mindemellett leánygimnáziumok, nőknek szánt szellemi képzések szervezését is támogatta, így bátran kijelenthetjük, hogy többek között Neki is köszönhetjük, hogy napjainkban a nők is szabadon tanulhatnak.

„ÜGYVÉD VAGYOK, NEM ÜGYVÉDNŐ!”

Ungár Margit egy zsidó család lányaként született Diósgyőrben. Már kislány korában kitűnt társai közül, mindig is jól tanult, s a tanulás szeretete, tudásvágya egész életében elkísérte. Története a továbbtanulást illetően több szempontból is akadályokba ütközött, hiszen nem csak nő, de zsidó is volt, így a célja, hogy egyetemre nyerjen felvételt, szinte elérhetetlennek tűnt: akkoriban az emberek ugyanis nem nézték jó szemmel, ha egy nő, vagy ha egy zsidó származású személy egyetemi tanulmányokat szeretne folytatni. Ennek és a megannyi szabályozó törvény ellenére mégis jelentkezett a jogi karra, ahova felvételt is nyert, majd kitűnő eredményekkel el is végezte azt.

A képen szöveg látható

Automatikusan generált leírás

Ügyvédi munkájában kitartó volt, sosem szerette, ha ügyvédnőnek szólítják, mert úgy érezte, nem a nemek alapján kell megítélni az embereket. Még a második világháború borzalmai között sem hagyott fel a praktizálással, pedig zsidó származása miatt ő is áldozatává vált az akkori történéseknek. Belátása volt a törvénykezésbe, s minden tőle telhetőt megtett azért, hogy nőtársainak egy szebb és jobb jövőt teremtsen: tagja volt a Feministák Egyesületének, részt vett olyan munkálatokban, ami a nők egyenjogúsítását szorgalmazta.

Többszörös hátránnyal indultak saját korukban, s mégsem adták fel céljaikat: ezek a nők kitaposták azt az ingoványos, akadályokkal és veszélyekkel teli ösvényt számunkra, a jövő nemzedékeinek, amely a nők egyenjogúságához vezet. Nemet mondtak a klasszikus családmodellre, s bebizonyították, hogy a nők szellemi képzése igen nagy előnyökkel járhat a családban betöltött szerepüket illetően is. Tetteikkel és bátorságukkal hozzájárultak ahhoz az élethez, amelyet most mi élhetünk; szabadon, tanulva, képezve magunkat.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hugonnai_Vilma

https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/125-eve-engedelyeztek-magyarorszagon-eloszor-a-nok-egyetemi-tanulmanyait

https://mediaiuris.hu/az-ugyvednok-edesanyja-ungar-margit/

https://egy.hu/hos/ugyved-vagyok-nem-ugyvedno-dr-ungar-margit-elete-ma-is-tanit-108263

https://egy.hu/data/articles/108/1082/article-108263/ungar.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/eb/Hugonnai_Vilma_c_1890.jpg

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e2/A_n%C5%91_mint_h%C3%A1ziorvos.jpg