Mi mindent tudnak a Nők? – 2. rész
„A nő: tetőtől talpig élet.”
Weöres SÁNDOR: a NŐ
A nő tetőtől talpig élet, aki folyton alkot, értéket teremt a világ számára. A „Mi mindent tudnak a Nők?” cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy jelenkorunkban az élet milyen területein jeleskednek a nők.
Azonban a társadalom női tagjai nem csak a mindennapjainkban, hanem a történelem során rengetegszer alkottak már valami maradandót. Bár a történelem tankönyvekben sokszor nem kerülnek említésre, számos olyan női névvel találkozhatunk az elmúlt évtizedekből, akik meghatározó alakjai voltak társadalmunknak. Ebben a cikkben három inspiráló nőt mutatunk be, akik, bár kevés szó esik róluk, mégis nagy dolgokat vittek véghez a munkájuk során.
“A nevelés az a varázseszköz, amelyet bármely ember fellelhet.“
Így fogalmaz a nevelésről Brunszvik Teréz, Brunszvik Antal gróf és Seeberg Anna bárónő első gyermeke, akinek egész életét a tenni akarás és a segítségnyújtás hatotta át. Már fiatal korától kezdve imádta, ha húga gyermekeit taníthatta, s a tanítóskodás iránti szeretete vezette el a kor híres-neves pedagógusához, Pestalozzihoz, aki aztán inspirálta őt a munkásságában.
![Brunszvik Teréz – Wikipédia](https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Brunszvik_Ter%C3%A9z_1860_Szinay_Istv%C3%A1n.jpg)
Korában a társadalmat az emberszeretet, a segítségnyújtás és a nevelés eszméi hatották át, s ez Teréz életútját is jellemezte: rendre azon dolgozott, hogy a közösségét és önmagát is javítsa, nevelje, taníthassa, s magára, mint „szellemi anyaként” tekintett ilyen értelemben.
„Elfogadom az összes szerencsétlen gyermeket, akit a Gondviselő nekem szán.” – írja naplójában, s valóban, ez a kijelentés nem is áll távol attól, amit ma a munkásságáról ismerünk: Brunszvik Teréz ugyanis nem más, mint az óvodák alapítója, amiket saját vagyonából indíttatott, s egész életét a gyermekek nevelésének szentelte.
Tettei korszakalkotónak számítanak, hiszen nem elég, hogy a korabeli nézetektől teljesen eltérően rengeteg időt fordított a gyermekekre, ugyanígy a tanítók munkáját is elemezte és képezte őket, s fontosnak tartotta a szülői magatartást a gyermekek nevelését illetően. Különösen sok gondot fordított a belső értékekre, s úgy gondolta, rendkívül fontos, hogy a nők is rendelkezzenek ezekkel a karakterjegyekkel. Úgy gondolta, hogy a nők nevelése elengedhetetlen az újabb generációk megfelelő fejlődéséhez.
„Másoknak hasznára lenni, másokat boldogítani, ez még mindig életem, gondolkodásom középpontja…” – írja naplójában a pedagógia egyik meghatározó női személyisége. Életének legvégéig a neveléssel, ötletek, tervek készítésével és megvalósításával foglalkozott, s ezzel a mai társadalom számára is példaértékűvé vált.
„A társadalom testének elválaszthatatlan része a nő”
Így kezdődik a Nő és Társadalom folyóirat legelső száma 1907-ben. Szerkesztője, Kende Júlia Katalina, a magyar íróközösség meghatározó alakja. Munkássága hiánypótló a magyar nőmozgalom körében, ugyanis ebben az időben magyar nyelvű irodalmak nemigen jelentek meg a témában.
![](https://nokert.hu/sites/default/files/field/kepek/teljes/szikra.png)
Kende Júlia családja mindig is nagyra tartotta a művelődést, a kultúra fontosságát hangsúlyozta, így nem csoda, hogy a fiatal lány írásra adta a fejét. Sokan Gróf Teleki Sándor feleségeként emlegetik, azonban Júlia ennél sokkal több volt: korát megelőzve a 20. századi feminista mozgalmak tagja, a Nő és Társadalom mellett a Nők című folyóirat rendszeres szerkesztőjeként is ismerhetjük.
Amellett, hogy korának fontos témáit boncolgatta a női egyenjogúság témájában az általa szerkesztett folyóiratokban, A Női Választójogi Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt.
Amikor az 1920-as évek elején törvényjavaslatokat tettek a női hallgatók számának korlátozására az egyetemeken, Kende Júlia és társai fáradhatatlan harcot vívtak ennek megfékezése érdekében. Többek között neki is köszönhetjük tehát, hogy a „numerus clausus” eredeti formája nem valósult meg.
Mindemellett saját írókört is alakított, melynek működése alatt szorgalmazta a fiatal tehetségek és az új irányzatok megismertetését az ország irodalmi világával.
“Az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben“
Slachta Margit 1884-ben született, sokáig tanítónőként, majd szociális munkásként dolgozott, miután apja válságba került, és családja többi tagjával külföldre költözött. A szociális munkának szentelt évek meghatározóak voltak számára a későbbi feminista gondolkodásmódjában.
Iskolát nyitott, katolikus és egyben feminista folyóiratot szerkesztett. Szerette volna, ha a magyarországi katolikus nők összefognának, így megalapította a Országos Keresztényszociális Női Pártot, melynek kitartó munkája végül a női választójog megszerzésében is közrejátszott.
A második világháború szörnyűségeit látva Rómába utazott, hogy a Pápát cselekvésre buzdítsa, s mindeközben üldözötteket bújtatott, köztük például Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit is.
![Egy bátor nő: Slachta Margit | Vasárnap | Családi magazin és portál](https://vasarnap.com/sites/default/files/styles/pl_article_full_lead/public/lead_image/nyitkep_webre.jpg?h=17d25222)
Sokan nem tudják, de Slachta Margit volt az első női magyar országgyűlési képviselő. Felszólalásai, bátor kiállása, merészsége miatt elhíresült „az egyetlen férfi a nemzetgyűlésben” elnevezés róla.
Az 1900-as évek közepén az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol továbbra is aktívan tevékenykedett, például az 1956-ban oda menekülő emberek megsegítésében is.
Íme, három nő, akik szívvel-lélekkel dolgoztak a világ jobbá tételén, és bár nevükről nem sokat hallottunk, mégis rengeteget köszönhetünk nekik. Apró dolognak tűnhet egy folyóirat, lap szerkesztése, egy politikai felszólalás, vagy éppen a gyermeki lélek fontosságának felismerése, de láthatjuk, hogy ezek az aprónak tűnő cselekedetek mennyi mindenre hatással voltak: jelen társadalmunkra és nézeteinkre. Gondoljunk hát útmutatóként ezekre a történetekre.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Brunszvik_Ter%C3%A9z
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Brunszvik_Ter%C3%A9z_1860_Szinay_Istv%C3%A1n.jpg
https://nokert.hu/sites/default/files/field/kepek/teljes/szikra.png
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kende_J%C3%BAlia_(%C3%ADr%C3%B3n%C5%91)
https://nokert.hu/mon-20130311-1858/1051/495/grof-teleki-sandorne-szikra-iro-feminista-1864-1937
https://hu.wikipedia.org/wiki/Slachta_Margit