Mi mindent tudnak a Nők? – 2. rész
„A nő: tetőtől talpig élet.”
Weöres SÁNDOR: a NŐ
A nő tetőtől talpig élet, aki folyton alkot, értéket teremt a világ számára. A „Mi mindent tudnak a Nők?” cikksorozatunk első részében arról írtunk, hogy jelenkorunkban az élet milyen területein jeleskednek a nők.
Azonban a társadalom női tagjai nem csak a mindennapjainkban, hanem a történelem során rengetegszer alkottak már valami maradandót. Bár a történelem tankönyvekben sokszor nem kerülnek említésre, számos olyan női névvel találkozhatunk az elmúlt évtizedekből, akik meghatározó alakjai voltak társadalmunknak. Ebben a cikkben három inspiráló nőt mutatunk be, akik, bár kevés szó esik róluk, mégis nagy dolgokat vittek véghez a munkájuk során.
“A nevelés az a varázseszköz, amelyet bármely ember fellelhet.“
Így fogalmaz a nevelésről Brunszvik Teréz, Brunszvik Antal gróf és Seeberg Anna bárónő első gyermeke, akinek egész életét a tenni akarás és a segítségnyújtás hatotta át. Már fiatal korától kezdve imádta, ha húga gyermekeit taníthatta, s a tanítóskodás iránti szeretete vezette el a kor híres-neves pedagógusához, Pestalozzihoz, aki aztán inspirálta őt a munkásságában.
Korában a társadalmat az emberszeretet, a segítségnyújtás és a nevelés eszméi hatották át, s ez Teréz életútját is jellemezte: rendre azon dolgozott, hogy a közösségét és önmagát is javítsa, nevelje, taníthassa, s magára, mint „szellemi anyaként” tekintett ilyen értelemben.
„Elfogadom az összes szerencsétlen gyermeket, akit a Gondviselő nekem szán.” – írja naplójában, s valóban, ez a kijelentés nem is áll távol attól, amit ma a munkásságáról ismerünk: Brunszvik Teréz ugyanis nem más, mint az óvodák alapítója, amiket saját vagyonából indíttatott, s egész életét a gyermekek nevelésének szentelte.
Tettei korszakalkotónak számítanak, hiszen nem elég, hogy a korabeli nézetektől teljesen eltérően rengeteg időt fordított a gyermekekre, ugyanígy a tanítók munkáját is elemezte és képezte őket, s fontosnak tartotta a szülői magatartást a gyermekek nevelését illetően. Különösen sok gondot fordított a belső értékekre, s úgy gondolta, rendkívül fontos, hogy a nők is rendelkezzenek ezekkel a karakterjegyekkel. Úgy gondolta, hogy a nők nevelése elengedhetetlen az újabb generációk megfelelő fejlődéséhez.
„Másoknak hasznára lenni, másokat boldogítani, ez még mindig életem, gondolkodásom középpontja…” – írja naplójában a pedagógia egyik meghatározó női személyisége. Életének legvégéig a neveléssel, ötletek, tervek készítésével és megvalósításával foglalkozott, s ezzel a mai társadalom számára is példaértékűvé vált.
„A társadalom testének elválaszthatatlan része a nő”
Így kezdődik a Nő és Társadalom folyóirat legelső száma 1907-ben. Szerkesztője, Kende Júlia Katalina, a magyar íróközösség meghatározó alakja. Munkássága hiánypótló a magyar nőmozgalom körében, ugyanis ebben az időben magyar nyelvű irodalmak nemigen jelentek meg a témában.
Kende Júlia családja mindig is nagyra tartotta a művelődést, a kultúra fontosságát hangsúlyozta, így nem csoda, hogy a fiatal lány írásra adta a fejét. Sokan Gróf Teleki Sándor feleségeként emlegetik, azonban Júlia ennél sokkal több volt: korát megelőzve a 20. századi feminista mozgalmak tagja, a Nő és Társadalom mellett a Nők című folyóirat rendszeres szerkesztőjeként is ismerhetjük.
Amellett, hogy korának fontos témáit boncolgatta a női egyenjogúság témájában az általa szerkesztett folyóiratokban, A Női Választójogi Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt.
Amikor az 1920-as évek elején törvényjavaslatokat tettek a női hallgatók számának korlátozására az egyetemeken, Kende Júlia és társai fáradhatatlan harcot vívtak ennek megfékezése érdekében. Többek között neki is köszönhetjük tehát, hogy a „numerus clausus” eredeti formája nem valósult meg.
Mindemellett saját írókört is alakított, melynek működése alatt szorgalmazta a fiatal tehetségek és az új irányzatok megismertetését az ország irodalmi világával.
“Az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben“
Slachta Margit 1884-ben született, sokáig tanítónőként, majd szociális munkásként dolgozott, miután apja válságba került, és családja többi tagjával külföldre költözött. A szociális munkának szentelt évek meghatározóak voltak számára a későbbi feminista gondolkodásmódjában.
Iskolát nyitott, katolikus és egyben feminista folyóiratot szerkesztett. Szerette volna, ha a magyarországi katolikus nők összefognának, így megalapította a Országos Keresztényszociális Női Pártot, melynek kitartó munkája végül a női választójog megszerzésében is közrejátszott.
A második világháború szörnyűségeit látva Rómába utazott, hogy a Pápát cselekvésre buzdítsa, s mindeközben üldözötteket bújtatott, köztük például Radnóti Miklós feleségét, Gyarmati Fannit is.
Sokan nem tudják, de Slachta Margit volt az első női magyar országgyűlési képviselő. Felszólalásai, bátor kiállása, merészsége miatt elhíresült „az egyetlen férfi a nemzetgyűlésben” elnevezés róla.
Az 1900-as évek közepén az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol továbbra is aktívan tevékenykedett, például az 1956-ban oda menekülő emberek megsegítésében is.
Íme, három nő, akik szívvel-lélekkel dolgoztak a világ jobbá tételén, és bár nevükről nem sokat hallottunk, mégis rengeteget köszönhetünk nekik. Apró dolognak tűnhet egy folyóirat, lap szerkesztése, egy politikai felszólalás, vagy éppen a gyermeki lélek fontosságának felismerése, de láthatjuk, hogy ezek az aprónak tűnő cselekedetek mennyi mindenre hatással voltak: jelen társadalmunkra és nézeteinkre. Gondoljunk hát útmutatóként ezekre a történetekre.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Brunszvik_Ter%C3%A9z
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/ce/Brunszvik_Ter%C3%A9z_1860_Szinay_Istv%C3%A1n.jpg
https://nokert.hu/sites/default/files/field/kepek/teljes/szikra.png
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kende_J%C3%BAlia_(%C3%ADr%C3%B3n%C5%91)
https://nokert.hu/mon-20130311-1858/1051/495/grof-teleki-sandorne-szikra-iro-feminista-1864-1937
https://hu.wikipedia.org/wiki/Slachta_Margit
