Kultúra, Szakmai

Nők a színfalak mögött

Azokról, akik a magyar szerelmes verseket ihlették

Talán nem is gondolnánk, hogy a költészet, a versek ünneplése az egykori Szovjetunióból ered. A magyar költészet napja, április 11-e egyben József Attila születésnapja is. Körülbelül tíz éven át nem kötötték össze a két alkalmat, de mivel kezdetben a hangsúly Magyarországon a munkásmozgalmi lírán volt, 1964-ben egy rövid ideig, a munkásmozgalmat támogató költő születésnapjának tiszteletére rendszeresítették ezt a napot. Csak jóval később vált nyitottabbá, és távolodott el más fajta versek irányába is.

Cikkünkben bemutatjuk négy ismert költőnk, írónk és múzsájuk kapcsolatát. Vajon kik azok, akik akár csak puszta létezésükkel gazdagabbá tették a magyar irodalmi alkotásokat?

Harmos Ilona – család vagy karrier?

Harmos Ilonát – művésznevén Görög Ilona – napjainkban mint Kosztolányi Dezső feleségét ismerjük. A történelem fintora, hogy akár Karinthyné is lehetett volna belőle, ugyanis korábban Kosztolányi barátja is udvarolt neki.

Ilona és Dezső kapcsolata kezdetben „se veled, se nélküled” volt, de hosszas küzdelmek után végül összeházasodtak. Az írás iránt is érdeklődő színésznő ekkor szinte végleg felhagyott színpadi pályafutásával, életét a családjának szentelte, férje hatására pedig novellákat írt. Napjait kitöltötték a mindennapi élet dolgai, azonban visszaemlékezésében így nyilatkozik: „Harminc éven át minden éjjel álmomban a színpadon voltam, szerepeimet álmodtam végig.” (egy rádiónyilatkozatából) Valójában a színházhoz fűződő viszonya mindig erős maradt. Ilona fix pont volt Kosztolányi életében, kapcsolatuk egyszerre volt társas és baráti is: rengeteget bohóckodtak együtt, de a férfinak mégsem volt ennyi elég. A gyönyöröket kutató író nem egy szeretőt tartott felesége mellett. Egyik leghíresebb regényében, az Édes Annában a főszereplő karaktert is vélhetően egy másik nő ihlette.

Joggal tehetjük fel a kérdést: Vajon nem jártak-e volna jobban, ha kapcsolatuk csupán baráti marad?

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kosztol%C3%A1nyi_Dezs%C5%91_%C3%A9s_csal%C3%A1dja_(Sz%C3%A9kely_Alad%C3%A1r,_1918).jpg

Kozmutza Flóra – több, mint segítő

József Attila több plátói szerelme közül az utolsó és egyben legkiemelkedőbb Kozmutza Flóra volt. Ő már a mai felfogásban is modern nőnek számított: két diplomája volt, hivatását a gyógypedagógiában találta meg. Ebben nagy szerepe volt Bárczi Gusztávnak, aki szakmailag hatással volt a nőre. Kozmutza a kar főigazgatója is volt, valamint egy ideig a mai Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetet is vezette.

József Attilával való viszonya rendkívül bonyolult volt. Először a férfival egy pszichológiai vizsgálat során találkozott, de a vizsgálatot sohasem fejezték be, mivel elmondása szerint a költőnek sokkal több időre volt szüksége, mint az átlag embernek, valamint „rendkívül sok választ adott, rengeteg originalis, sőt bizarr feleletet.” Viszonyuk barátivá fejlődött, habár József Attila már az elejétől fogva szorosabb köteléket szeretett volna szőni kettőjük közé. A nő már korán érezte, hogy édesanyja korai elvesztése nagy nyomást gyakorolt Attilára. Flóra hosszú idő után egyezett bele az eljegyzésbe, mivel a férfi rosszabbodó állapota – főleg, ha nem tudtak minden nap találkozni – egyre jobban aggasztotta. Végül sosem házasodtak össze. Flóra tagadta, hogy sajnálatból ment volna hozzá.

“József Attila rendkívüli tehetségét (versrajongó természetemmel), jellemét, becsületes emberségét, kedvességét, őt tartottam a legkülönbnek, akivel élni tudnék, élni próbálhatok.”

– Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapja c. könyvéből –

Illyés Gyulával már József Attila halála előtt rokonszenvesek voltak egymásnak, azonban kapcsolatuk csak később fordult komolyabbra. Ennek ellenére nem egy vádló, gyűlölködő megjegyzést kaptak az emberektől, hogy ők idézték elő a fiatal költő öngyilkosságát.

https://nemzeti.net/a-leghiresebb-flora-16274531.html

Brüll Adél – mecénásból szerető

Ady Endre Léda néven ismert múzsája igazi nagyasszonyként élte az életét. Férjével Párizsban lakott, azonban kapcsolatuk inkább volt érdek és baráti, mivel a férfi a saját neméhez vonzódott. Ady kezdetben csak Léda pártfogoltja volt, odaköltöztette Párizsba és hármasban éltek együtt. Viszonyuk gyorsan változott, és a költő szeretői státuszba került. Szerelmüket a szenvedély, a folyamatos harcok jellemezték. Talán ez is tartotta őket össze, de Ady nem volt a monogámia híve: Párizsból hazatérve bohém életet élt, sokat mulatott. Gyermekük – aki talán változtathatott volna közös jövőjükön – holtan született. Az évek folyamán Léda és Ady is megbetegedett: előbbi egy ritka bőrbetegséget, míg utóbbi a szifiliszt kapta el. A férfiban betegségét követően azonban megfordult valami: már nem volt ereje, nem akart tombolni, csak megnyugodni, ezt pedig Léda mellett nem tudta megtalálni. Ady több verset is írt, melyben elköszönt a nőtől, ezeket az irodalom a Léda-búcsúztató verseknek nevezi. A költő utolsó ilyen műve az Elbocsátó szép üzenet, ami a címével ellentétben közel sem szép: a költő szerint Léda általa lett valaki, s most, hogy szerelmük véget ért, a nő Adyval együtt önmagát is elveszti.

…”Ki előttem kis kérdőjel vala,

S csak a jöttömmel lett beteljesedve.”

…”Általam vagy, mert meg én láttalak,

S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.”

– Ady Endre: Elbocsátó szép üzenet (részlet) –

Miután Ady publikálta a verset, soha többé nem találkoztak Lédával.

Sárvári Anna – a “régi szőke”

„Milyen volt szőkesége, nem tudom már…” írja Milyen volt… c. versében Juhász Gyula. Már ebben a mondatban benne van, hogy mi fogta meg a férfit Sárvári Anna színésznőben: szőke fürtjei, tündérszerű kinézete. Szerelme a nő iránt azonban örökké csak plátói maradt, mivel Anna nem viszonozta az érzéseit. Mai szemmel – és valószínű akkor is – Juhász Gyula „szerelmét” inkább neveznénk rajongásnak, hiszen igazán soha nem ismerte meg Annát, hanem a nőről alkotott elképzeléseibe volt igazából szerelmes. Sok hasonlóságot fedezhetünk fel József Attila és közte. A férfi egész életét magányban élte le, és pszichés betegségben is szenvedett. A nők iránt érzett vonzalmai mindig plátóiak maradtak, de az Anna-szerelem egész életén át vele maradt.

Tetteit inkább ijesztőnek, mintsem a szerelemnek könyvelnénk el: volt, hogy megleste az ablaka alatt, vagy végigülte a próbáit, majd szótlanul távozott a teremből. Találkozóra is csak kétszer került sor, de a költő akkor is csak fogta Anna kezét és csodálta. A nőben ez inkább félelmet, mintsem vonzalmat alakított ki. A hozzá íródott versekről is csak egy idő után szerzett tudomást, s a költő halála után így nyilatkozott: „És csak akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám.”

A színésznő később megbetegedett és mivel ez a karrierjébe is került, kis időn belül öngyilkos lett. Mikor rátaláltak, Juhász Gyula verseskötete feküdt mellette a földön, Annának örök szerelemmel dedikálva. Halála pillanatát annak adta, akivel az életét nem ismertette meg.

Bárczis hallgatók versei

Cikkünk zárásaképpen pedig szeretnénk megosztani pár verset, amik gyógypedagógus hallgatóink tollából születtek.

Bartha Lili: Magányos hiány

Már nem te fájsz,
Csak az érzés, amely fojtogat
Hogy megmaradtál bennem
Mint leszokott dohányosban a mozdulat
Már nem te hiányzol,
Csak az érzés, amely utánad maradt
Hogy megtartanék valamit
Ami folyamatosan megtagad
S, nézd fejembe már nem te jársz
Csak a gondolat mely körbezárt
Hogy ugyanúgy gondolsz-e még én reám, ahogy én nem gondolok te reád,
Szóval már nem te hiányzol
Csak a kép melyet szemem talált
Hogy voltam egyszer valaki
Szíved áldott tavaszán.


Husz Anna: Érted vannak...

Zuhanjon a Gondolat!
Nem kell azt félteni,
Dobd ki fészkéből,
Tanítsd meg repülni!

Tudatlanok egéből,
Zuhanni életbe,
Annak kényelméből
Mintha mélység nyelne.

Éledjen Akaratod!
Bűn volna azt elzárni
Őt holtként tartanod,
Idővel fog fájni.

Élesztgesd Fantáziád!
Ne hagyd Őt kihunyni,
Benső gyermek árán,
Ne kívánj felnőni!

Fantázia, Akarat
- Gondolat -
Ne hagyd veszni Őket!
Teérted vannak...

Források:

https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Harmos_(Schlesinger)Ilona(G%C3%B6r%C3%B6g_Ilona)

https://www.femcafe.hu/cikkek/sztarok/kosztolanyi-dezso-szerelmi-elete-szeretoje-rak-gyogyulas

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmutza_Fl%C3%B3ra

Illyés Gyuláné (1987) : József Attila utolsó hónapjairól. Szépirodalmi Könyvkiadó.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%BCll_Ad%C3%A9l

https://irodalmijelen.hu/2010-szep-01-0626/leda-asszony

https://www.menstyle.hu/hir/Mert-benne-elsz-te-minden-felrecsuszott-nyakkendomben-Juhasz-Gyula-es-Sarvari-Anna-szerelme/17171/?&article_page=2

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_k%C3%B6lt%C3%A9szet_napja

https://azonnali.hu/cikk/20200411_hogyan-lett-jozsef-attila-szuletesnapjabol-a-kolteszet-napja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük