Van ezeken kívül más lehetőségünk? Érdemes egyáltalán próbálkozni bármivel? Hiszen már hétköznapinak számítanak a közösségi oldalakon vagy más online felületeken megjelenő gyűlölködő posztok és kommentek, úgy kerülgetjük ezeket böngészés és online létezésünk közben, mint a kutyapiszkot a járdákon. Ahogy az utcák tisztasága sem kizárólag a kutyatartók felelőssége, hanem léteznek köztisztasági szolgáltatások, úgy az online térben is vannak algoritmusok, amelyek a gátolatlan felhasználók bántó posztjait, kommentjeit automatikusan kiszűrik. Ám ennek ellenére is rendszeresen találkozhatunk a társadalom bizonyos csoportjai, többek között a fogyatékossággal élők számára sértő tartalmakkal. Járjunk utána, hogy mi a probléma a gyűlöletbeszéddel, és egyszerű felhasználóként tudunk-e tenni ellene valamit!

Legális? Morális?

Ezek a jó érzésünknek fájó képek, videók vagy kommentek a fejünkben büntetőjogi szempontból egy szürke zónába esnek. Ahhoz túlságosan friss a jelenség magyar valóságunk számára, hogy egyértelmű legyen, mi a teendő. Sokszor a rendőrség, sőt, a törvényhozók is tanácstalanok, hiszen az online tér folyamatosan fejlődik, és az újabb platformokkal, funkciókkal kívül kerülnek az éppen aktuális szabályozások vonatkozási körein. Pedig a social média oldalakon megosztásra kerülő fogyatékossággal élőket és egyéb társadalmi kisebbségeket sértő tartalmak esetenként kimerítik a közösség elleni uszítás büntetőtörvénykönyvben meghatározott fogalmát.

A puszta illegalitása mellett további ok az online gyűlöletbeszéd ellen való fellépésre az a tény, hogy a hatespeech-csel való közvetlen találkozás a pszichés egészségre nézve általánosságban ártalmas, a sértett társadalmi csoport tagjai számára pedig még komolyabb kockázattal járhat a stressztől elkezdve az öngyilkossági gondolatokig. Közvetetten ezek a sértő tartalmak segítik az előítéletek fennmaradását és erősödését. A többségtől különbözők sztereotípiákon alapuló megítélése gátolja az elfogadást segítő folyamatokat, így növeli, de legalábbis fenntartja a kisebbségi csoportok kirekesztettségét és akadályozza a társadalmi részvételük megvalósulását. (A káros előítéleteket tápláló tartalmakhoz kapcsolódik az álhírek jelensége is, ami a fogyatékossággal élők esetében sajnos szintén elég gyakori jelenség. Ha valaha felment a vérnyomásod „hipnózissal gyógyított autizmus”-típusú posztoktól, olvass tovább, és megtudod, mi az erre adható legkonstruktívabb reakció az online térben!)

Mik a lehetőségeink?

Mit tehetünk, ha azt látjuk, hogy az általunk látogatott oldal automatikus szűrőrendszerén átjutottak egyes káros tartalmak? Bár természetes reakció lenne ebben az esetben a felháborodás, mégis, még a legkulturáltabb stílusban sincs értelme leállni vitázni az adott poszt vagy komment szerzőjével. Ennek az eredménye általában csak még több gyűlöletbeszéd: lássuk be, sajnos a közösségi oldalak komment-szekciója nem megfelelő tér véleményformálásra, vagy valódi diskurzus kialakítására.

Facebook-felhasználóként már biztos észrevettétek a bejegyzések jobb felső sarkában lévő három szürke pontot, sőt, talán már fel is fedeztétek néhány funkcióját: erre klikkelve lehet egy idegesítő posztot elrejteni, vagy az adott felhasználó követését leállítani. De a legördülő lehetőségek között található a „Bejegyzés jelentése” opció is, és ez lesz a segítségünkre, amikor gyűlöletbeszéddel, álhírrel, vagy erőszakos tartalommal találkozunk. Ehhez hasonlóan az egyes kommenteket is lehet jelenteni, a mellettük megjelenő ismerős három pontra klikkelve. A YouTube oldalán szintén megvan a lehetőség az általunk elfogadhatatlannak ítélt tartalmak jelzésére a videómegosztó kezelői felé. Szürke pontocskáink a videóablak jobb alsó sarka alatt, illetve a kommentek mellett jobbra zárva találhatóak, rákattintva a „gyűlölködő/sértő tartalom” opciót tudjuk kiválasztani szükség esetén. Az Instagram oldalán pedig ismét a jobb felső sarokban kereshetjük a három pontot, ha gyűlöletkeltő szimbólumokkal vagy hatespeech-csel való kellemetlen találkozásunkat jeleznénk az oldal felé.

És mire számíthatunk, ha bejelentettünk egy tartalmat? A Facebook és az Instagram a megvizsgált, és a gyűlöletbeszédnek vagy más, a felület szabályaival összeférhetetlennek minősített bejegyzéseket és kommentárokat eltünteti az oldalról, és erről értesíti is a bejelentőt. Ehhez hasonlóan a YouTube is a tartalmak levételével, és a felhasználói fiókokra kivetett szankciókkal küzd az effajta kihágások ellen. Előfordul persze az is, hogy az adott felület egyáltalán nem reagál bejelentésünkre. Ennek egyik oka a szolgáltatók korlátozott erőforrásaira visszavezethető: sokszor a bejelentéseket sem emberek, hanem szoftverek szűrik a tartalmakat bizonyos szavak, szószerkezetek alapján. Ezeknek a szoftvereknek folyamatos a fejlesztésük, így az esetek feldolgozottsági aránya, valamint a felhasználói elégedettség egyre nő.

Vigyázat, függőséget okoz

A fentiek fényében mindenkit biztatok arra, hogy ne hunyjunk szemet a gyűlölet-bűncselekmények felett, hanem szólaljunk fel ellene! Bár az online térben kevés opciónk van, mégis jó tudni, hogy többet tehetünk annál, minthogy tehetetlen dühvel továbbgörgetünk, vagy esetleg beleállunk egy parttalan vitába. Én már mondhatni hobbiszinten űzöm a sértő tartalmak bejelentését, így beszámolhatok nektek róla, hogy az ilyen posztok és kommentek által keltett stressz számomra nagyon jól levezetődik a bejelentésükben. Ami viszont valóban bosszantó, hogy a jelentenivalónak sosem lehet a végére érni. Ezért is szükséges, hogy minél többen járjunk nyitott szemmel az egyre inkább életünk részévé váló online térben, olyan hellyé formálva azt, ahol mindenki biztonságban érezheti magát!

Írta: Szücs Anikó