Erasmus+

Erasmus+ a HOGENT-en

Mindig is érdekelt, milyen lehet egy szemesztert tölteni külföldön, de féltél belevágni?

Az induló Erasmus+ sorozatunk első cikkében megismerkedhettek Tóth Blankával, aki Belgiumban, a HOGENT University of Applied Sciences and Arts-ban töltött fél évet Erasmus+ részképzés keretein belül.

Blanka Gent-ben, 2021/22-es tanév

Miért éppen Belgium mellett döntöttél? Hogyan sikerült a belga kultúrával megismerkedni?

– Nehezen történt a döntés, hogy hova is menjek az Erasmus során. Szinte az utolsó pillanatig Hollandia volt a fő célpont, majd egy levelet kaptunk az ottani egyetemről, hogy egyelőre bizonytalan, egyáltalán elindul-e az oktatás jelenléti formában. Az itthoni koordinátorral egyeztetve végül abban maradtunk, hogy olyan helyre módosítjuk a jelentkezést, ahol ez biztosan meg fog történni. Így esett a választásom Belgiumra, amiért a mai napig hálás vagyok.

Blanka beszél arról is, hogy a belga kultúra sok tekintetben hasonlít az itthoni, magyar kultúrához. Néhány órában a nemzetközi hallgatók egy csoportban voltak a belga hallgatókkal, így tőlük is kérdezhettek az ünnepekről, ételekről, az emberekről.  Az emberek gondolkodásában már inkább vannak eltérések a hazaival szemben. Blanka szerint elfogadóbbnak és nyitottabbnak ismerte meg őket Gentben, a legtöbb esetben nincsenek rasszok szerinti kirekesztések, a bőrszín nem határozza meg az embereket. Egyértelműen liberálisabbak, magabiztosabban fejezik ki gondolataikat és véleményüket, a környezet igen elfogadó ilyen téren.

Milyen szakirányokra specializálódik az egyetem?

– Gentben a Hogeschool Gent hallgatójaként tanultam, amit röviden HOGENT-nek neveznek. Az egyetem nagyon változatos karokkal rendelkezik: az IT-tól az egészségügyön át az oktatásig sok programban vehetnek részt a hallgatók. Az én karom az oktatási (Education) kar volt, azon belül is az óvodai és általános iskolai oktatás tanulása volt a szakirányom.

Ezen a linken pedig  további információk találhatóak az Education karról:

https://www.hogent.be/en/future-student/exchange-programmes/education-preprimary-primary-and-secondary-general/

– Kimondott gyógypedagógus képzés nincs a HOGENT-en, de úgy tudom, hogy ez egész Belgiumra jellemző. Vannak speciális iskolák, de ezek nem gyógypedagógiai iskolákként működnek szegregáltan, hanem mint alternatív oktatási módszerekkel dolgozó intézmények. Az itt tanító pedagógusok általában külön tanfolyammal vagy előzetes tapasztalattal jelentkezhetnek egy-egy ilyen “speciális” iskolába tanítani. Azonban általánosságban az integrált oktatás jellemző az országra.

A HOGENT Campusa

Miben volt más az oktatás a külföldi egyetemen, mint itthon?

– Már az első egy hétben megfigyeltük, mennyire más a légköre a kinti egyetemnek. Maga az egyetem hatalmas, több campussal rendelkezik, külön az oktatásnak is van campusa, mely már önmagában nagyon felszerelt, és egy óvodával együtt működik. A legtöbb óra, melyen részt vettünk, kisebb csoportokban volt megtartva, jelenléti formában. Volt azonban olyan óra is, ahol csak egy coach volt kijelölve számunkra, és egyénileg végeztük a munkát. Az órák hangulata is másmilyen az általam itthon tapasztalthoz képest. A kisebb létszám miatt a tanárok közvetlenebbek és kíváncsibbak a hallgatókkal szemben. Érdekli őket, hogy honnan jövünk, hogyan érezzük magunkat egy-egy óra alkalmával, milyen gondolataink vannak a tananyaggal kapcsolatban. Persze itt is vannak frontálisan megtartott órák, amelyeket nem lehet elkerülni, de a legtöbb oktató próbálja ezt a minimumra csökkenteni. Azt azonban lehetett érezni, hogy nem minden kurzus volt felkészülve arra, hogy erasmusos hallgatókat fogadjon. Ez alatt nem a hozzáállást vagy a hangulatot értem, hanem hogy a tananyagok angol nyelven való elérhetősége sokszor okozott problémát számunkra. Így talán kicsit többet kellett foglalkoznunk egy-egy tárggyal, mint mondjuk egy helyi hallgatónak, aki kézhez kapta a pontos információkat, részleteket.

– Az egyetem hasonlít az itthonihoz, például technikai tekintetben, kint is a Teams-et és az Outlook-ot alkalmazzák, és természetesen van egy központi tanulmányi rendszer is, mely az itthoni Neptunhoz hasonlítható.

Milyen tantárgyaid voltak? 

– Itt kisebb csoportokban dolgoztunk a félévben, 5-6 fővel. Az angolul is beszélő belga hallgatókkal együtt voltunk, de teljesen elkülönítve a szintén ezt tanuló, többi belga hallgatótól. A kurzus fókusza az ötletelés volt, melyet workshopokkal együtt egy helyi középiskolában kellett megvalósítanunk (3 gyakorlati nap alatt). Lényegében egy projektmunka tervezése és lebonyolítása a “project-based teaching” módszerrel.

– Ez egyáltalán nem kapcsolódott az oktatáshoz, azért választottuk, mert érdekelt minket. Az óra célja egy saját vállalkozás kigondolása és elindításának megtervezése. Beleértve az anyagi hátteret, eszközöket, prezentálást. Szintén csoportos, 3-6 fő.

– A Freinet módszer megismerése és gyakorlatban való alkalmazásának megfigyelése a helyi iskolákban. Osztálytermi és külső helyszínen is zajlik, egy projektmunkával zárul.

  • Interprofessional collaboration

https://bamaflexweb.hogent.be/BMFUIDetailxOLOD.aspx?a=135597&b=5&c=2

– Egy frontális bevezető óra, majd kiscsoportban meetingek. Egy konkrét esetet kell kidolgozni, “care plan” készítése a végcélja a kurzusnak. Személyes fejlesztési és ellátási terv kidolgozása. A csoport saját ütemében halad, van egy coach, akitől kérdezhettünk.

– Egy coach által terelgetett kurzus, csak külső helyszíneken zajlott néhány online meetinggel a haladásról. Gyakorlati óra, pl.: workshopok szervezése. Egyéni vagy páros gyakorlat.

– Frontális és külső helyszínen tartott alkalmak. Különböző oktatási formák megismerése különböző belga városokban, egyetemeken, óvodákban és iskolákban is. Kisebb csoportokban kellett projektmunkát leadni a szemeszter végén.

– Egy nyelvi kurzus, mely a holland nyelv alapjaival foglalkozik. Kevés óraszám, szerintem irreálisan sok az elvárt tudás. Szóbeli és írásbeli vizsgával zárul.

– Kisebb csoportban frontális/beszélgetős formában megtartott óra. Egy alkalom külső helyszínen, kifejezetten erasmusos diákoknak. A kultúrák közötti különbségek, szociális problémák, társadalmi jelenségek megbeszélése.

Fontos kérdés lehet a pályázás előtt álló hallgatóknak, hogy milyen lakhatási lehetőségek vannak. Te hogyan oldottad meg a lakhatást, tud kollégiumot biztosítani a belga partner?

– Igen, van lehetőség kollégiumba menni. Viszonylag későn jelentkeztem a genti egyetemre, de valószínűleg a kisebb jelentkezési létszám miatt is kerültem be még ebben az esetben is. Alapvetően csak kis létszámban tud elszállásolni Erasmussal érkező hallgatókat az egyetem. Ha jól tudom, összesen körülbelül 50 főt fogad a kollégium.

– Én mindenkinek azt ajánlom, aki a HOGENT-en szeretne tanulni, hogy elsőként a kollégiumot próbálja meg megpályázni. Ez egyértelműen a legkedvezőbb anyagilag, és e mellett a többi Erasmusossal is itt lehet legtöbbször találkozni. Sosem érzi magát egyedül az ember, amit többször is hallottam a nem kollégiumban élő hallgatóktól. A másik lehetőség, hogy más hallgatókkal együtt, vagy akár egyedül keres albérletet vagy kiadó szobát, aki Gentbe érkezik. A keresgélést jóval a kiérkezés előtt, akár 4-5 hónappal is érdemes elkezdeni. Azonban fontos, hogy sajnos sokszor történik átverés az ilyen esetekben. Érdemes belépni Facebook csoportokba, ahol kifejezetten ezzel foglalkoznak, és ahol próbálnak a moderátorok is csak megbízható szállásokat közvetíteni a hallgatóknak.

– A harmadik lehetőség, hogy fel kell venni a kapcsolatot a kinti koordinátorral, többeknek is így sikerült kint lakást találnia, hiszen sokszor az előző félévben hazainduló hallgatók helyeit tartják fenn a következő szemeszterben érkezők számára. De a legfontosabb itt is az időzítés, és nem szabad feladni a keresést!

Hogyan oldottad meg a mindennapi étkezést, egyéb kiadásokat? Eltérnek a belgiumi árak az itthon megszokottaktól? Milyen költségekre számíthat a kiutazó hallgató?

– Legtöbbször a hétköznapok során a HOGENT menzáján ebédeltem, többször el is vittem akár még egy adagot, így a vacsora is megoldódott. Itt nagyobb választék is volt, mint amire eredetileg számítottam. Figyelnek az ételallergiákra/érzékenységekre is, naponta több menüből is választani lehet. Az egyetem tanulóinak egységesen kedvezmény jár a diákigazolvány felmutatásával.  Hétvégenként általában közösen főztünk a Bárcziról jöttekkel, éttermekbe ritkán mentünk.

– Igaz a hír, hogy Belgiumban általában drágábbak az éttermek és az élelmiszerboltok, azonban a kisebb üzletláncok hasonló árakkal dolgoznak, mint itthon. Én hetente átlagosan 2-3 alkalommal mentem el vásárolni. Próbáltam minőségben sem a legrosszabb termékeket választani, de igazság szerint a legfőbb szempont a termékek ára volt.

– Az Erasmus ösztöndíj nem fedezi a kinntartózkodás során felmerülő összes költséget – mint ahogy az itthoni, magyar ösztöndíjak sem fedezik a magyarországi megélhetést. Ha valaki utazna is és körülnézne a környéken, akár nem kollégiumi helyet talál, vagy csak többet szeretne éttermekbe/szórakozóhelyekre járni, biztosan nem lesz elegendő számára a biztosított költségkeret. Erre érdemes már előre gondolni, és megfontolni, hogy bevállalható-e ez a plusz kiadás.

Gent, Belgium 2021.

Mennyire volt gördülékeny az ügyintézés?

– Az Erasmuson keresztül volt egy ügyintézőnk, vele nagyon gyorsan és hatékonyan tudtunk kommunikálni. E mellett volt még egy kari ügyintéző is, ő kifejezetten az oktatásba érkező hallgatókat mentorálta, nagyon segítőkész volt és gyors volt a kapcsolatfelvétel vele is. Aztán e mellett voltak még az oktatók. Itt nagyon változatos, hogy melyik oktató mikor válaszolt, hol lehetett őket elérni, időben válaszoltak-e. De sajnos itt is sokszor előfordult, hogy akár 2 hét is volt, míg egy kérdésre választ kaptam. Maga az egyetemi szervezés, az órák beosztása, a közös programokról való tájékoztatás, vagy bármilyen figyelemfelhívás viszont gördülékeny volt, abszolút pozitívan éltem meg. A külön belga ügyintézés is jó ütemben folyt. A lakhely bejelentése már az első 2 hétben megtörtént. Egyszer kellett orvoshoz is fordulnunk, itt is gyorsan megtörtént az időpontkérés.

Miben fejlődtél a legtöbbet szakmailag?

– Mivel nem pontosan azt tanultam, mint az itthoni egyetemen, így konkrétan a gyógypedagógiai irányban nem fejlődtem sokat. Itthon logopédia szakirányon tanulok. Ez kint is egy külön szak, de ott az orvosi ellátás egyik alágába tartozik. Pedagógiai oldalról azonban biztosan fejlődtem. Több kurzus keretén belül mentünk külső helyszínekre, akár mi is többször tarthattunk workshopokat a diákoknak/óvodásoknak. Itt a gyermekekkel való közös kommunikáció megtalálásában, az eszközpark tágabb megismerésében és az új alternatív módszerek megismerésében fejlődtem szerintem a legtöbbet.

Egy másik fontos pont még, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a kinti egyetemen a reflexióra és az önértékelésre. Itt nem csak arról van szó, hogy hogyan végeztük el a dolgunkat, hanem arról is, hogy egy-egy helyzetet hogyan éltünk meg. Ezeket a “Socially engaged teacher” című kurzuson külön meg is beszéltük, és egyénileg végighaladtunk a személyes nehézségeken és tapasztalatokon. Úgy gondolom, ez a jövőben nem csak szakmailag, de emberileg is segítség lesz majd a számomra.

Mi az, amit nehézségként éltél meg a mobilitás alatt, és hogyan sikerült megoldani?

– Az egyik ilyen, hogy sokszor az oktatók vagy akár a helyi hallgatók is elfelejtették, hogy nem beszélem a nyelvet. Ilyenkor nehezemre esett újból figyelmeztetni őket, hogy nem értem, mit mondanak. Voltak, akiknél ez rögtön megoldódott, de másoknál az egész félév alatt fennmaradó nehézség volt. Egyébként a legtöbb helyen beszélnek angolul, a fiatalabbak közül szinte bárkihez oda lehet menni segítséget kérni, valószínűleg angolul is tudnak válaszolni. Ha valaki pedig hollandul vagy akár franciául beszél, biztosan könnyebben boldogul és hatalmas előnnyel indul.

– A másik nagyobb nehézség, hogy az itthoni szakirányomról több oktatóval is nehéz volt előre, és időben megbeszélni, hogy hogyan fog zajlani a félév úgy, hogy nem vagyok az országban. A 7. félévben mentem ki az Erasmusra, ahol például a logopédia szakirányon két külön gyakorlatot kell elvégezni. Mindezek ellenére, minden tárgyból sikeresen vizsgát tettem, és megoldottam, hogy a két egyetemi félévet párhuzamosan tudjam elvégezni. Úgy tudom azonban, hogy más szakirányokon ez sokkal elfogadottabb és gyakoribb szokás, hogy akár a 7. félévben kimenjenek tanulni a hallgatók Erasmussal külföldre.

Melyek azok a pillanatok/események, amikre szívesen emlékszel vissza az Erasmus féléved alatt?

– Az első egyedül megtartott workshop egy helyi óvodában. A legkisebb csoportban tartottam, 2,5 –3 éves gyermekeknek. Közülük csak néhányan, ketten vagy hárman értettek pár szót angolul, így nagyon izgalmas volt, hogy hogyan tudom kialakítani velük a kapcsolatot, vagy elmagyarázni egy-egy játékot, kézműves feladatot.

– Az utazások mindenképpen ide sorolandók, szerencsére nagyon sok helyre eljutottam a kint eltöltött hónapok alatt. Továbbá a kollégiumi légkört nagyon szerettem, velem egyidős emberekkel lakhattam együtt, ahol már biztos voltak közös pontok, nem beszélve a szabadságról és önállóságról, amit ez a légkör adott számomra.

Ajánlanád a partneregyetemet a hallgatótársaidnak? Ha igen, miért?

– Igen, abszolút. Az egyetem tényleg felszerelt, a legtöbb oktató nagyon lelkiismeretes és az a célja, hogy a hallgatók hasznosnak és érdekesnek találják a kurzusokat. Van sok sportlehetőség az egyetemen, külön programokat kínálnak a hallgatóknak, és persze közösségi programok is vannak, melyeket a hallgatók szerveznek. E mellett, ha valaki rendszeresen halad a feladataival és jól beosztja az idejét, tényleg kedvezően teljesíthetőek a vizsgák és egyéb követelmények.

– Azoknak ajánlanám továbbá, akiket érdekel, hogy hogyan épül fel a belga oktatási rendszer, milyen alternatív oktatási módszerek léteznek azokon kívül, melyeket itthon is megismerhetünk. Gent híres arról, hogy több az alternatív módszerekkel dolgozó iskolák száma a városban, mint a hagyományos, állami intézmények száma. De erre ők igen büszkék, és úgy vélik, hogy nagyon sikeresen tudják ezt a vonalat jelképezni. Így akinek nem jelent nehézséget, hogy nem a gyógypedagógia van a középpontban, hanem a modern oktatás és az ehhez szükséges módszerek elsajátítása, mindenképpen gondolkozzon el, hogy a HOGENT legyen a választása.

– Nem csak az egyetem miatt érdemes kimenni Erasmussal Gentbe, hanem a városért és az emberekért is. Gyönyörű a belváros, a parkok, az épületek. Vonattal gyorsan el lehet jutni a nagyobb városokba, amely szintén nagyon érdekes. Illetve, ki ne szeretne megismerni egy új kultúrát?

Képek forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Hogeschool_Gent

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük