Útmutató

Motiváld önmagad!

Elgondolkodtál már azon, hogy az életed során hányszor hallottad azt a szót, hogy motiváció? Mit takar valójában a kifejezés? Miért mondja mindenki ezt neked? Miért kérnek a munkahelyek motivációs levelet, és miért írok én most nektek a vizsgaidőszak előtti napokban a motivációról? Mit árul el az emberről a saját motivációja? Ezek és ehhez hasonló kérdések merülnek fel bennem, amikor meghallom a motiváció szót. Neked mi jut róla eszedbe?

A motiváció eredete

A kifejezés a latin eredetű movere igéből ered, amelynek jelentése mozgatni, mozogni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalomként él, amely magába foglal minden viselkedésre késztető belső tényezőt. A mai napig fontos kérdések állnak a motiváció hátterében, hiszen miért tudunk bizonyos cselekvésekre hatalmas energiákat mozgósítani, míg vannak dolgok, amikre egyáltalán nem mondható el ez? A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és a hatékonyságát.

Mit árul el az emberről a motivációja?

Egész életen át kísér a motiváció, aminek nem kell csupán egy dolognak lennie. Léteznek kisebb és nagyobb motivációk, amik nagyban függenek attól, hogy milyen az egyén szemlélete és hozzáállása az élethez. Vannak, akik számára a hosszú távú, nagyobb kaliberű célkitűzések adnak motivációt, és mindent megtesznek, hogy ez megvalósuljon. Azonban vannak, akik megálmodnak egy célt, majd ezt kisebb részcélokra bontják, és minden elért részcél után egy újabb motiváció keletkezik, hogy elérje a következőt. Kijelenthetem, hogy jómagam az utóbbi csoportot erősítem, azonban a barátaim többsége az első csoportba tartozik. Mindkét módszernek megvan a maga előnye és hátránya egyaránt, így, ha nem vagy biztos magadban, próbáld ki mindkettőt, és döntsd el, hogy mikor éreztél magadban nagyobb motivációt és jólétet. Hiszen a legfontosabb, hogy miközben tesszük, amit tennünk kell, jól érezzük magunkat.

A motiváció típusai

Szerintem mindenki hallott már arról, hogy egy motiváció lehet külső vagy belső, azonban ezeken kívül lehet pozitív vagy negatív, személyes vagy társadalmi, illetve akár ego-központú vagy feladatközpontú. Az ember az élete során ezekkel a típusokkal folyamatosan és változatosan találkozik. A feladat vagy a cél mérlegelése közben döntjük el tudatosan vagy akár tudattalanul, hogy számunkra melyik a legoptimálisabb.

Azok számára, akik esetleg nem hallottak az összes típusról, egy-egy gondolatban összefoglalnám a tartalmukat.

A külső vagy extrinzik motiváció lényege, hogy nem az motivál minket, hogy a feladatot elvégezzük, hanem pl. hogy a feladat elvégzése után milyen jutalmat kapunk. Így ebben a helyzetben a motivációnk nem kapcsolódik közvetlenül a feladathoz. A belső vagy intrinzik motiváció ennek az ellentéte, hiszen ebben a helyzetben a motiváció forrása maga a feladat elvégzése, és nem pedig az, hogy ezért jutalom járna.

A pozitív motiváció annyit jelent, hogy a feladat elvégzése egy jó érzést keltsen az emberben, és egy pozitív jutalomhoz vezet, ami lehet csupán a tudat, hogy a feladat elkészítésre került, vagy akár egy jutalom is. A negatív motiváció pedig valamilyen kellemetlen következmény elkerülése érdekében van jelen. Ilyen lehet akár egy büntetés, vagy egy megalázó, frusztráló szituáció elkerülése.

A személyes vagy elsődleges motiváció célja, hogy az egyén szükségletei kielégüljenek, ilyen az étel, a jólét stb. A társadalmi vagy másodlagos motiváció bonyolultabb rendszerű, mint az elsődleges motiváció, hiszen a célja, hogy a társadalom által érje el az egyén a jólétet, ide tartozik pl. a tisztelet, a társadalmi elismerés stb.

Az ego-központú és a feladatközpontú motiváció leginkább a sportolók körében elterjedt, azonban ezeket könnyen adaptálhatjuk az általános tevékenységek körébe. Az ego-központú motiváció arra késztet minket, hogy fenntartsunk egy bizonyos fizikai aktivitási ritmust, vagy a figyelem bizonyos szintjét a tanulásra. A feladatközpontú motiváció a hosszú távú előrelépésre törekszik, fontos része a javulás, hogy egy meghatározott területen fokozatosan lehessen haladni a cél felé.

Miért jó mindezt tudni?

Fontos, hogy nem vagyunk mind egyformák, azonban még most sincs késő, hogy napokkal a vizsgaidőszak előtt megtaláld a saját motivációdat, és ezt összekapcsold a tanulási stílusoddal. Mindenkire másképpen hat a stresszhelyzet, van, akit felpörget, és van, akit lehúz. Azonban ahelyett, hogy az internetet bújnád azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet túlélni és a legjobban teljesíteni egy vizsgán, inkább ülj le, és gondold át, mi esne jól neked éppen.

Lehet, hogy azt mondják a cikkek, hogy a legjobb megoldás az, ha most azonnal kikapcsolsz minden elektronikus készüléket, minden zene- vagy hangforrást, és elkezded a tanulást. Nem csodálkoznék, ha kis idő után megbolondulnál attól, hogy hirtelen milyen csend lett körülötted, és ez zavarna téged. Ez is megtörténhet, hiszen nem mindenkinek segít az, ha csendben kell tanulnia, sőt… Személy szerint nálam tanulás közben megállás nélkül szól a zene, és ha csend van, vagy ha emberek kommunikálnak mellettem, akkor teljesen kiesek a fókuszból. Van különbség zaj és zaj között is, és amíg nem tapasztalod meg a saját bőrödön, nem fogsz rájönni arra, hogy neked mi a jó, írhat az internet akármennyi TOP 10-es listát a témában.

Így ha most azért olvastad el a cikket, hogy tippeket láss, amivel átvészeled az elkövetkezendő heteket, el kell, hogy szomorítsalak, itt semmi ilyet nem fogsz találni – mert nincs ilyen, áltatni pedig senkit sem szeretnék. Ha tudatosan fejlesztenéd a tanulásod, arra vannak az egyetemen is különböző kurzusok, mint pl. a Karriermenedzsment által meghirdetett Tanulásmódszertan című tárgy, ahol nem csupán önmagadat ismerheted meg mélyebben és részletesebben, de nagyon sok új technikáról és tanulási módszerről tanulhatsz, és megfigyelheted azt, hogy a többi hallgató tapasztalatai alapján mennyire különbözünk a tanulásban.

Mire céloztam eddig?

Nem kell félni vagy aggódni az elkövetkezendő hetektől, hiszen az idő telik, és ha szeretnéd, ha nem, el fog jönni a vizsga napja. Nem lenne jó érzés, ha úgy mennél neki a dolgoknak, hogy jó a kedved és pozitív vagy? Gondolj csak bele, biztosan van értelme aggódnod? Nem te irányítod a helyzetet egy vizsga alatt, és sokszor ez az, ami aggodalommal tölt el, hiszen az ember ehhez nincs hozzászokva. Azonban ez is egy olyan szituáció, amit meg kell tapasztalni, és az idők során pedig egyre jobban megy majd az alkalmazkodás. Bízz bennem!

De a legfontosabb… Bízz magadban és a képességeidben! Enélkül nem fog menni, ezt legbelül te is nagyon jól tudod, és jelenleg senki nincs, aki megteszi helyetted. Sikerülni fog! Ha pedig úgy érzed, hogy eljutottál arra a szintre, hogy tudatosan felfedeznéd önmagad, adj teret, hogy a motivációid a személyiségedhez igazodjanak.

Források:

https://hu.nsp-ie.org/tipos-de-motivacion-en-psicologia-definicion-y-ejemplos-42a44-20d46#menu-16

https://thriveglobal.com/stories/the-working-mom-balancing-work-and-family/

https://knowledgeone.ca/motivation-a-driving-force-for-learning-engagement/

https://equizoneonline.com/blogs/news/its-all-about-motivation

https://bit.ly/3yaFxOt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük